Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Két Király Közt

Esztergom után Ferdinánd serege Visegrád alá szállt, amely felszólításra megadta magát, s augusztus 20-án Buda is meghódolt. Három hét alatt az ország nyugati felében Ferdinánd az egyedüli úr.

Esztergom és az érsek meghódolásáról Szerémi György is megemlékezett „Magyarország romlásáról” írott művében. Az érsek és János közötti ellentétet - jellemző naivsággal - gasztronómiai okokból eredeztette. 1527 telének végén: „János király meghívatta húshagyó kedden (március 5.) Várdai Pál esztergomi érseket. Mivel Pál érsek úr nem szokott kövér disznóhúst enni, a király az érsek tréfás kigúnyolására meghagyta a tiszttartójának, Szalárdi Mihálynak, hogy minden ételfogásul kövér disznóhúst főzzön vacsorára, mert az esztergomi érsek nem eszik disznóhúst. Előadom, akár igaz, akár nem...” Az érsek - Szerémi szerint - megorrolt a tréfáért, s a nyáron Budáról hiába küldött érte kétszer is János, különböző okokra hivatkozva nem ment.

Esztergom ostromával kapcsolatos eseményekről a következőket találta följegyzésre érdemesnek Szerémi: „Mikor elérkeztünk Mária mennybevitelének ünnepéhez (augusztus 25.), akkor hallottuk, hogy Ferdinánd megindult vízen és földön Magyar- ország felé. Pál érsek elküldte János királyhoz Borsoló Tamást, hogy küldjön a király néhány tisztet és Esztergom várának élelmezésére pénzt. Az a lator Borsoló Tamás sok hízelgő szóval, egyszersmind Kétházi Lukáccsal, kiszedtek belőle tizenhatezer forintot, hogy Pál érsek minél előbb fogadjon fel hadinépet. Mivel a németek közeledtek Esztergomhoz, követe gyorsan lovagolt urához, Várdai Pálhoz, a mondott pénzzel. Pál érsek azonban nem hirdette ki a hadinép toborzását Esztergom várában, s azt sem, hogy ne adják át a németeknek a várat ütközet nélkül, hanem inkább harcoljanak ellenük. Csak jelet adtak, a németek kettőt vagy hármat lőttek a várra, s szabadon bevonultak. Pál érsek Szent Lőrinc vértanú ünnepnapján (augusztus 10.) ünnepi misét tartott Ferdinánd előtt. Mi hallottuk, hogy már vele vannak a magyar előkelők, Báthori István, Perényi Péter, Nádasdi Tamás, de Báthori Tamás nem volt velük, hanem otthon, Bátorban ült. János király Buda várában hallgatott, mert mielőtt még könyörgött nálunk az esztergomi, már megtudta a török császártól, hogy a németek támadni fognak, miként már meg van írva előbb.”56

Istvánffy sokkal szűkszavúbban, csak a következőket vetette papírra (de ezzel a kevéssel is többet mond, közelebb jár az igazsághoz, mint a nép száján élő mende56 SZERÉMI GYÖRGY: Magyarország romlásáról. Monumenta Hungarica V. Magyar Helikon. Bp. 1961. 56 123-125. és 137. old. (továbbiakban SZERÉMI).