Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Esztergom Siralmas Éneke (1242) - Az Újjászületéstől a Hanyatlásig
A várostörténeti kutatás ebben az időben nagyvárosnak tekinti az 50 ha-nál nagyobb területű városokat. Ilyen nálunk hét volt, mint az előbbi felsorolásból látható. A középvárosok (20-50 ha területűek) száma kilenc. Kisvárosnak számítanak azok, amelyek 5-20 ha területűek. Ilyen Bártfa (15 ha), Körmöcbánya (6,9 ha), Esztergom érseki városa (5,9 ha), Sopron (9,1 ha), továbbá Segesvár, Szászsebes, Kis- szeben, Besztercebánya, Medgyes. Törpevárosok azok, amelyeknek területe nem haladja meg az 5 ha-t. Ilyen Nyitra (5 ha), Kőszeg (5 ha), Podolin stb. Ezek a területi arányok nem lakosságarányok is egyszersmind. Gazdasági, politikai súlyát és rangját tekintve Sopron egyáltalán nem volt kisváros. Mikor addigi külvárosait fallal vették körül-a XVI-XVII. század fordulóján -, területe egyszeriben 105,9 hektár lett, s ezzel a rangsorban Buda mögé ugrott. Pozsony külső falának felépítése után annak is csaknem száz hektár lett a területe, pontosabban 97 hektár, Nagyszeben - külső védműveinek megépülte után - nem sokkal maradt el mögötte (93 ha). Hasonló módon Kassa is előre lépett a XVI. században (50 ha). A lakosság számát tekintve az összehasonlítás alapjául egyes számítások szerint a középkorban nagyváros a 10 000-nél több lakosú, középváros a 2-10 000 lakosú, kisváros az 500-2000, törpeváros az 500-nál nem több lakost befogadó település.51 A magyarországi városok többségéről még hozzávetőleges középkori népességadataink sincsenek. Annyi azonban biztosnak látszik, hogy a területileg nagyvárosnak számító településeink közül tízezret meghaladó lakossága legfeljebb Budának és Pestnek lehetett, s az ezt megközelítő elsősorban Szebennek, Fehérvárnak, Pestnek, Kolozsvárnak; a területileg középváros Pozsonynak, illetve a kisváros Sopronnak. Esztergom lakosságának létszámáról felhasználható forrás sem maradt ránk. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a királyi és érseki város együttes lakossága meghaladta a középvárosi rang alsó határát, a 2000 főt. Esztergom azon városok közé tartozott, amelyek a XIII-XIV. század fordulója óta területileg nem gyarapodtak. Ennek az az oka, hogy lehetőség sem volt rá. Az érseki város teljesen betöltötte a várhegy és a Duna közötti keskeny sávot; nem terjeszkedhetett, mert káptalani birtokok állták útját. A királyi várost már a XIII-XIV. században fojtogatták a káptalani birtokok, hiszen még városháza építésére is a káp51 Vö. HEKTOR AMMAN: Das schweizerische Städtewesen des Mittelalters in seiner Wirtschaftlichen und sozialen Ausprägung. La ville. Recueils de la societe Jean Bodin VII. Bruxelles, 1955. 497. old. EDITH ENNEN: Die europäische Stadt des Mittelalters. Göttingen, 1972. 199. old. CSORBA CSABA: A pesti városfal rövid története. Budapest Régiségei XXII1/1. köt. Bp. 1976. 349-368.
