Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Esztergom Siralmas Éneke (1242) - Az Újjászületéstől a Hanyatlásig
lázadók javainak elkobzásáról. Kanizsai Jánost leveleiben úgy említette, mint volt esztergomi érseket. 1403 augusztus közepén Zsigmond király Budára érkezett és személyesen részt vett a további főbb harcokban. Budáról Esztergom vára ellen indult seregével, amelynek elfoglalása egyet jelentett a Dunántúl fölötti korlátlan uralom megszerzésével. A Dél-Dunántúl ugyanis ekkor már Zsigmond hívei kezén volt, s a szlavón bán és Eberhard zágrábi püspök elzárta Nápolyi László és hívei elől az utat észak felé. Zsigmond előbb már megverte Makrai Benedek, az óbudai egyetem tanára, polgárokból és diákokból álló seregét Pestnél, így nem hagyott a hátában ellenséget. Visegrád vára királyi kézen maradt, ott őrizték a koronát, így Esztergom egymagában állt, legföljebb északkelet felől, az egri püspöktől és híveitől remélhetett segítséget. Esztergom ostromához Zsigmond jelentős erőket mozgósított. Délen Nápolyi László és hívei csupán az események tehetetlen szemlélésére szorítkozhattak. Szeptember elejétől Stibor vajda vezetésével ostromolta a fő sereg Esztergomot, amelyet heteken át keményen védett őrsége; Lábos és Siebenhutter érseki kapitány vezetésével. Még szeptember 30-án is csak azt írhatta Zsigmond a hozzá hű raguzaiak- nak, hogy sok emberrel körülzárta Esztergomot, hogy senki ne juthasson se be, se ki. Szeptemberben érkezett el Zsigmondhoz László augusztus 5-i koronázásának híre, ami úgy látszik, némi zavart keltett. Legalábbis nem ok nélkül ment Esztergom alól Zsigmond Visegrádra, ahol fejére tetette a várban őrzött „szent koronát”, s megmutatta magát a főuraknak és a tömegnek; ezzel is kifejezve, hogy ő a törvényes uralkodó. Majd visszament Esztergom alá - ahogy a raguzaiakhoz írott leveléből kiderül-,selfoglalta Esztergom várát, amelyet őrsége - segítségben nem reménykedve - feladott. Ennyit tudunk Esztergom ekkori ostromáról. Annyi a kevés feljegyzésből is bizonyosnak látszik, hogy a vár felkészült a védelemre, s módszeres ostrom vezethetett csak sikerre. A Garai Miklós és János érdemeit felsoroló, 1406. augusztus 1-ei királyi oklevélből az is kiderül, hogy a kőfalakkal körülvett érseki várost (civitatem muratam Archiepiscopi antelati Castro) rohammal foglalták el, s benne jelentős zsákmányhoz jutottak. Tehát az ostrom nem csupán körülzárására szorítkozott. Nem tudjuk, hogy a harcok idején az esztergomi királyi város melyik párton állt, s milyen szerepet játszott a mozgalommal kapcsolatosan. A város polgárai - mint az érsekség ?s a káptalan ellenlábasai - aligha szimpatizálhattak az érsekkel. Inkább várhatták sérelmezett helyzetük javítását a királytól, mint a Nápolyi László- 34 párti érsektől. Hiszen ha László trónra kerül, aligha támogatná a várost szövetségesei.
