Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Esztergom Siralmas Éneke (1242) - Az Újjászületéstől a Hanyatlásig

zavartalan az érsek és Csák Máté viszonya, mert a főpap nem nézhette tétlenül a nyit- rai püspökség birtokainak és a püspök jogkörének megnyirbálását. Végképp feldühí­tette Csák Mátét Gentilis bíboros 1311. júl. 6-án kelt kiközösítő oklevele, amelyet Esztergomban is buzgón kihirdetett az érsek és a káptalan. Csák Máté dühe elsősorban a nyitrai püspök és az esztergomi érsek birtokai ellen irányult. Irtóhadjáratai eredményeképpen a két főpap birtokain a falvak jelentős ré­szében alig maradt lakos, sőt némelyikükről mindenki elmenekült. Csák Máté olykor elhordatta még az épületeket is a településekről. Az érsek Garam menti Berzence ne­vű várát ostrom alá vette, s nem boldogulván vele, falait aláásatta, ledönttette, majd elfoglalta és lerombolta. Részletesen felsorolta a Csák Máté okozta károkat 1312. márc. 8-án Tamás érsek és az esztergomi káptalan a fehérvári káptalan előtt tett nyi­latkozatában : az egyháznak okozott károkat megdöbbentően nagy összegre, 15 (XX) márka értékűre becsülve. Ha ez a szám feltehetően túlzott is, a pusztítás nem lehetett csekély. Március 10-én a győri, 12-én a veszprémi, majd 19-én a pécsi káptalan előtt tett hasonló nyilatkozatot az érsek. Főleg az rémíthette meg az egyházfőt, hogy Csák Máté már az érseki központ, Esztergom vára ellen fegyverkezett.41 Az érsek még kár­térítési igényéről való lemondását és egy látványos egyezség megkötését is fontolgatta, de Csák Mátét már nem lehetett megállítani. Az események azt mutatták, hogy ekkor a Kárpát-medencében Csák Máté serege volt a legerősebb. Az érsek nem alázkodott volna meg így, ha esélye lett volna az ellenállásra. De mert tudta, hogy megvédéséhez a király ereje is kevés, engedett - de már késve tette. 1313. nov. 1-én V. Kelemen pápának már arról írhattak Magyarország püspö­kei - segítséget kérve Csák Máté ellen -, hogy a hatalmas úr szörnyűséges dolgokat követett el: „Ugyanis ez a tisztelendő Tamás atya (mármint az érsek), miután Isten és Szentségiek kegyelméből az esztergomi érsekségre lépett, azt az esztergomi egyhá­zat, amelyet sokaknak Kényurasága minden vagyonából kifosztott és kiforgatott annyira, hogy nemcsak birtokaira, de még saját templomába és érseki házába sem volt szabad bemenetele, s szolgái, klerikusai, papjai, meg akik az istentiszteleti teen­dőkben segítségei, szétszóródtak, a maga gondoskodásával és buzgó fáradozásával visszaszerezte és előbbi állapotába visszahelyezte, azonban mivel velünk együtt a mi nagyságos fejedelmünk, Károly úr, Magyarország kiváló királya felmagasztalására adta magát minden erejével és képességével, nem kímélve sem jószágát, sem saját 41 Mon. Strig. H. 738-742. sz. vö. KRISTÓ 40-41. old. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom