Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Esztergomi Séta

Esztergomi séta

„Kanyargó Dunának ékszere: Esztergom”- ahogy Berda József, a költő' írja - ma mind több látnivalóval várja a látogatókat. Az utóbbi évtizedekben a vár egyre újabb részletei válnak láthatóvá a régészeti- műemléki munka következtében.

Az Esztergomba látogatók többsége vagy a középkori Buda-Esztergom utat követő útvonalon, Dorogon keresztül érkezik a városba, vagy a Duna mentén kacskaringózó úton, Visegrád felől. Ez előbbi irányból érkezők előtt már Dorogot elhagyva felmagaslik a láthatár szélén az esztergomi várhegy, tetején a hatalmas bazilikával.

A várba tartó utas először a középkori királyi városon halad keresztül. Ennek falai teljesen elpusztultak. Csupán a Rákóczi tér és a Kossuth Lajos utca sarkán álló új, árkádos ház sarkán látható szobor (pallosra és városcímerre támaszkodó középkori polgár) emlékeztet arra, hogy itt húzódott a királyi város fala, s itt állt a vár és a Víziváros felé nyíló északi, Szt. Lőrinc-kapu.

A Rákóczi térről délnek haladva kiöb- lösödik az utca, s ott állunk a Széchenyi téren, amely a XVIII. századtól kezdve Esztergom központja, sőt itt volt a középkori centrum is. A tér háromszög alakú, hasonló a váci főtérhez. Azonban míg Vácott több középkori épület megmaradt, addig itt a legrégibb álló építmény Bottyán János egy köri lakóházából átalakított vá-