Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
„Végső Próba Leszen Az Ostrom” 205 - A Szabadságharctól A Felszabadulásig
A május elsejei sikertelen komáromi harc következményeitől tartva, az esztergomi őrség fokozott figyelemmel kísérte a túlpartot. Május 10-én a Tanácsköztársaság Pozsony nevű ágyúnaszádja járőrmenetén Esztergomot is érintette. Tevékenységét a csehek zavarni igyekeztek. A visszaúton Garamkövesd felől erős géppuskatüzet zúdítottak a hajóra, amit az ágyúival és géppuskáival viszonzott. Két napra rá újabb útján az ágyúnaszád az Ipoly torkolatánál visszavonulásra késztetett egy cseh-szlovák géppuskás századot.193 A cseh-szlovákok egyelőre Esztergom irányában tartózkodtak a támadó fellépéstől. Egyébként támadásra - mivel hadihídanyag vagy egyéb átkelőeszköz nem állt a cseh-szlovákok rendelkezésére - egyedül a vasúti,híd nyújtott volna lehetőséget, de azt a magyarok aláaknázták. Másrészt a bazilika melletti géppuskaállásokból s a Szt. Tamás-hegyről a híd és környéke, sőt a túlsó part is jól ellenőrizhető volt. Míg a domborzat és a szűk utcák magas épületei a magyar oldalon jó fedezéket nyújtottak és többé-kevésbé rejtették a csapatmozgásokat, addig a párkányi oldal teljesen sík, az esztergominál alacsonyabban fekvő terület volt, kicsi falusias házakkal. Az esztergomi vörösparancsnokság így szinte madártávlatból látta a cseh-szlovák hídfő környékét, bármiféle csapatmozdulat azonnal szembetűnhetett. A Tanácsköztársaság északi arcvonala szempontjából az esztergomi védőállás tartása csak ideiglenes cél lehetett. Megfelelő feltételek esetén szükséges volt az intervenciósokkal szembeni támadás kiterjesztése Párkány felé is. Párkány elfoglalása átvágta volna a Duna menti cseh-szlovák utánpótlási vonalakat, másrészt, így a dunai vörös flottilla tevékenységének köre is jelentősen megnőtt volna.194 Kevés híján azonban a cseh-szlovákoknak sikerült elfoglalni Esztergomot. Ugyanis Szabó István, Esztergom város katonai parancsnoka árulóvá lett, letartóztatta a vörösőrség azon parancsnokait, akik hívek akartak maradtni a proletárdiktatúrához, s a várostacsehek kezére akarta átjátszani. A május 20-ról 21 -re virradó éjjel akarták kezdeni az ellenforradalmi puccsot. A direktórium több tagja ellen merényletet terveztek, miközben a cseh csapatoknak a hídon át kellett megrohanniuk az alvó, mit sem sejtő várost. A május 25 -én kiadott hivatalos közlés Mindenkihez cím alatt így foglalja össze a tényeket: „...a veszedelmet SZENTEY SÁNDOR belügyi politikai megbízott becsületes proletárhűsége, kötelességérzete és önfeláldozásig menő ál193 Uo. 92. old. 194 Uo. 88-92. old. 223
