Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Két Háború Között
alacsonyabb, mint az erődé, de egy széles, nyolc-tíz láb magas földsáv valóságos mellvédként veszi körül, teljesen eltakarja a fennsík közepét, s így itt az ostromlók mintegy kész támaszpontot találtak, amelybe csak ló'réseket kellett vágni. A Duna menti szikla lábánál elég szép város terül el, körülötte fal, amelynek lábát magas vízálláskor a Duna habjai nyaldossák; a falakat hat-hét láb vastag, négy öl magas három sor bástya és öt nagy torony védi, s a Dunától távolabb eső egyik sarka az erőd egy nyúlványát is közreveszi. Ez a falrész kerek, s egy vaskos torony vagy előretolt terasz is védelmezi, tizenkét nehéz ágyúval falai mögött. így tehát e csúccsal szemben az ostromlóknak négy őrvonalat kell leküzdeniük, köztük a sáncutat is, mielőtt az erőd lábához érnének, ahol aztán egy ötödikkel találják magukat szemközt.” Ezért őfelsége (Rákóczi) hadmérnöke úgy vélekedett, hogy ezen az oldalon túlontúl sok akadályba ütköznének, s azt javasolta, hogy a Dunán innen (vagyis a párkányi oldalról) támadjanak, mivel ott egyetlen akadályt kell csupán leküzdeni, mégpedig azt, hogy ezen az oldalon hosszabb és meredekebb a lejtő, amelyen a várat meg lehet rohamozni, s a tizenöt nehézágyúnak a Dunán át, tehát több mint háromszáz öl távolságból kell a bástya - és városfalakat lőni. Három ösvény vezet az erődhöz, ezek megköny- nyítik megközelítését; s a hadmérnök tapasztalásból tudta, hogy ilyen távolságból is le lehet rontani a falakat; ezért csupán hat négyfontos ágyút és hat harminc- és negyvenfontos mozsarat szállítottak a Duna másik oldalára, hogy a hegycsúcsról verjék, gyújtogassák az erődöt bombákkal, a harminchat és huszonnégy fontos lö- vegeket pedig, meg a százfontos mozsárágyúkat ezen az oldalon állította fel.”172 Rákóczi a hadmérnöki kémszemle után 1705 őszén még nem közölte senkivel esztergomi tervét, de Sréter Jánost megbízta az ostromhoz szükséges tüzérségi felszerelés előkészítésével. 1706 januárjában aztán - több levélben kifejtve - Bercsényivel is ismertette elképzelését. 1706. április 14—július 24. között fegyverszünet volt a szembenálló felek között. A bécsi haditanács átkaroló hadműveletet készített elő ezalatt: Starhembergnek Ausztriából, Rabutinnak Erdélyből kiindulva kellett volna támadni a Felvidéket. Az erdélyi terv egyelőre papíron maradt. Rákóczi a fegyverszünet utáni időt szemelte ki Esztergom ostromára. Csapatai július 24-én indultak Érsekújvárról Esztergom felé, Karvánál keltek át a Dunán és 28-án értek Esztergom alá. 172 Lekicsinylőén ír a kurucokról, de jelentős újabban kiadott forrás Louis Lemaire francia hadmérnök emlékirata. Kiadva: Rákóczi tükör. Naplók, jelentések, emlékiratok a szabadságharcról. 2. köt. Szépirodalmi Kiadó. Bp. 1973. 224208 243. old.
