Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Török Évszázad
Török évszázad A HOSSZÚ BÉKE KORA HÁBORÚS INTERMEZZO HANYATLÓ FÉLHOLD BUDA KULCSA AZ UTOLSÓ KÍSÉRLET A HOSSZÚ BÉKE KORA Az 1605/6 táján készült, ismeretlen török szerzőtől származó leírás már ismét mint török erősséget mutathatta be Esztergomot: „Esztergomnak van szandzsákbégje és kádija. Belső vára a Duna partján, igen magas helyen épülvén, vize nincsen; hanem a legalsó várban, egy bizonyos helyre a Dunából vizet húzván, víztartó van készítve; ezen víztartó fölött van egy hengerkerék, s a víztartóból a várba menő, vastag és vékonyabb rézcsövek vannak alkalmazva. Midőn a hengert forgatják, a víz a reá gyakorolt nyomás következtében a várba foly. Külső vára a Duna partján nagyszerű erősség. Igen szép épületek és nagy templomok vannak benne...”152 Természetesen az ismét súlyos harcokat megélt Esztergom aligha lehetett felemelő látvány üszkös falaival, az ismeretlen leíró kissé megszépíti a valóságot. Esztergom erőssége tekintetében pedig elegendő a császári hadvezér, Basta 1602. évi nyilatkozatára utalni, amely szerint ő nem javasolja a további költekezést, Esztergom építését; inkább rombolják le, mert mint hegyi vár elvesztette jelentőségét, rossz fekvésű, nehezen védhető; az ellenség Esztergomtól való távoltartására 152 BÁLINTH GÁBOR: A magyarországi török hódoltságról XVII. századi török forrás szerint. Száz. 1870. 297. old.
