Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Másfél Évtized Háborúban

Júniusban - másokkal együtt - újra Tolna alá látogattak az esztergomi hajdúk, s elfogtak egy török hajórajt, amely pénzt, élelmiszert szállított. A győzelem sikere és a zsákmány nagysága olyan nagy volt, hogy az eseményről a külföld is tudomást szerzett, sőt az olvasók kíváncsiságának kielégítésére még kép is készült az esetről. Közben sorra érkeztek a hírek, hogy a török meg akarja ostromolni Esztergomot, ez ugyan nem következett be; sőt a magyar portyák is folytatódtak, de közben a várat is építgették, ellátták fegyverrel, emberrel. Októberben megindultak a béketárgyalások, melynek részese volt Pálffy is. Azonban nem tudtak megegyezni, mert a török a békéért cserébe visszakövetelt minden várat (főleg Esztergomot), amit az utóbbi öt esztendőben elvesztett. Utóbb Esztergomért cserébe Egert ígérték, de ez sem vezetett megoldásra, mert a felsőbb török vezetés is ellenezte a cserét. Esztergom fenyegetett helyzete megmaradt, de megtámadására ezúttal sem került sor.

1600. március 23-án Vöröskő várában élete 48. évében elhunyt Pálffy Miklós, a hosszú háború legjelentősebb magyar hadvezére. Michael Alphonse Althan került a helyére Esztergomba.

Esztergom Budához való veszélyes közelsége miatt a törökök évről évre tervezték Esztergom visszavételét, de mindannyiszor elhalasztották, s csak portyákkal nyugtalanították a nem kívánt szomszédot. Az azonban biztos volt, hogy ez a helyzet nem maradhat tartós: vagy Buda is elesik, vagy a török visszafoglalja Esztergomot, mert magyarországi központjának ilyen közvetlen veszélyeztetését nem tűrhette. A kis akciók mindenesetre török részről is egymást érték. 1596 első hónapjaiban, ha a váron kívül magyar vagy német mutatkozott, a cirkáló törökök levágták. 1598-ban az esztergomi török foglyokkal akarták felgyújtatni a várat, de a tervre időben fény derült és megakadály oztá k.

Az esztergomi katonák helyzete a századfordulón egyre ínségesebbé vált. Az őrség fizetésének egy részét az esztergomi érsek folyósította. Az egyre csappanó évi jövedelmek miatt azonban az érsek folytonosan azzal ostromolta a bécsi kormányszerveket, hogy a kötelező hozzájárulást csökkentsék. 1598-ban például 700 katona zsoldját kellett fizetnie az érseknek, kérte, hogy 500-ra csökkentsék, különben nem képes úgy fizetni, hogy amellett ő is méltóságához illő szinten éljen.

1596. április 28-án arról ír Pálffy Mátyás főhercegnek, hogy egészen Nándorfehérvárig (Belgrádig) küld kémeket. Esztergom vára viszont nagy szükséget szenved.

Nincs egy csepp víz sem, élelem igen kevés, hiába sürgetik -, így minden felelősséget elhárít magáról. Ugyanezt ismétli Miksa főherceghez írt június 15-i levelében. Pálffy 159