Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Másfél Évtized Háborúban
teremtse meg Buda ostromának feltételeit. A csapatok Komáromban gyülekeztek, júniusban már egy nagyjából negyvenezer főt számláló had volt itt együtt (ebből állítólag 18 000 magyar.) Június 28-án a tüzérség megérkeztével (melynek parancsnoka Giovanni Medici és alparancsnokai is olaszok) akcióképessé vált a sereg. Az újdonsült főparancsnok sem késlekedett: „...hogy az ellenség ne tudja meg, s ne kémlelhesse ki, mely irányban szándékozik támadni, most Komáromba ment, s innen a székesfehérvári törököket ejtette rémületbe, majd meg, maga mellé véve Pálffyt, csapatainak egy részével Győr felé lovagolt, a hely fekvését megszemlélte, s hogy még jobban rászedje az ellenséget, úgy mutatta, hogy ott a tábor számára alkalmas helyet jelöl ki. Miután táborába visszatért, habozás nélkül trombitákkal és dobokkal jelt adott az indulásra, felemelték a zászlókat, s Komáromnál villámgyorsan hidat verve, a seregét... erős menetben átszállítva, július 1-én, anélkül, hogy az ellenség várta volna, Esztergomot ostromzárral vette körül, mely abban az időben gabonával és szükségletekkel eléggé el volt ugyan látva, de minthogy a mieink megérkezése váratlanul érte őket, az őrségben kevés katonájuk és védőjük volt.”136 Június 30-július 4. között folytak a körülzárással kapcsolatos hadműveletek. Mansfeld a vallonoknak - Istvánffy leírása szerint - a váron túl, a szőlőhegyek lábánál jelölt ki táborhelyet. A magyarok feladata volt északon a Duna-vonal figyelése. Mansfeld a folyótól nem messze telepedett le. A törökök ezúttal nem védték a Rácvárost, erőiket nem akarták megosztani. Állítólag már Mansfeld serege megérkezésének éjjelén elhagyták a Rácvárost és a Vízivárosba vonultak. Az ostromlók július 2-án szállták meg Rácvárost, a Víziváros felőli sarkánál sáncokat készítettek, s itt, illetve az esztergomi sziget irányában ágyútelepet létesítettek. Megkezdték a Dunán átvezető hajóhíd építését is. Július 4-én a vallon gyalogság megtámadta és bevette a Szt. Tamás-hegyi kis török erődítményt; majd ott a vár felé sáncot hánytak, ágyúállásokat készítettek s négy faltörő ágyút helyeztek bele. Adott munkát Mansfeld mérnökeinek - a belga Corneliusnak és az olasz Claudio Cogonaronak - is: „A Szent Tamás-hegyen és egy másikon, mely a várral szemben, ettől körülbelül egy stadion távolságra, kelet felé elnyúlik, hasonlóképpen a dél felé eső szőlőhegyeken őrtoronyszerű kis várakat építtet, s azokat árokkal, ágyúkkal és katonai őrséggel erősíti meg... 136 Alapvető ostromleírás - kiegészítésekkel, helyesbítésekkel ennek alapján dolgoztunk - GÖMÖRY GUSZTÁV: Esztergom vár bevétele 1595-ben, valamint HK 1891. 463. s köv. oldalak. További főbb források: ILLÉSHÁZY 8., 21., 43. old. THALLÓCZY: Galbman 590-593. old.
