Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Másfél Évtized Háborúban
Másfél évtized háborúban „MÁR ÚTRA INDULOK VÉN ESZTERGOM ALÁ” MANSFELD IAN A MILITIA PÁLFFY MIKLÓS KAPITÁNYSÁGA NÉMET VILÁG ESZTERGOMBAN A FELNYITOTT DOBOZ „MÁR ÚTRA INDULOK VÉN ESZTERGOM ALÁ” A „hosszú háborúban” az 1593. év vegyesen hozott török és Habsburg sikereket. Rosszul kezdődött: Veszprémet és Palotát (Várpalota) elfoglalta a török, Hardegg viszont sikertelenül ostromolta Fehérvárt. A pákozdi csatában viszont Johann Hardegg fővezérsége alatt Huszár Péter és Pálffy Miklós huszárrohamai olyan sikert hoztak, ami Magyarország földjén Kinizsi emlékezetes kenyérmezei győzelme óta nem történt: nyílt csatában megverték a török sereget, amit pedig maga a budai pasa vezényelt. Ez szárnyakat adott: Pálffy elfoglalta Fülek várát. Balassi Bálint is megmutatta, hogy nemcsak a lantnak mestere, elfoglalta Divényt. Prépost- váry Bálint Ajnácskő, Somoskő, Hollókő, Buják, Kékké, Hidvég, Szécsény visszafoglalásával dicsekedhetett (utóbbi négy erősségből sereget sem látva futott ki a török). Végül Pálffy Drégelyt és Palán kot vette be. Budát és Esztergomot még távolról kerülgették. A sikereken felbuzdulva 1594- ben a harcot már korán kezdték. Pálffy Miklós „igen hideg és rút időben” vette meg Nógrádot. Pálffy innen egyenesen Esztergom ostromára akart vonulni (állítólag 21 000 ember volt táborban), de a rossz idő (nehezen járható utak, esőzés, árvizek)
