Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Félhold a Kereszt Helyén
élet és halál ura, jövedelme sem csekély. Álljon erre példaként Kara Ali esztergomi bég, akit Pecsevi Ibrahim török krónikaíró személyesen ismert, s így írt róla: „Többnyire Székesfejérvárott és Esztergomban volt kormányzó... Saját szájából hallottam a következőket: Tizenöt évig Székesfejérváron kormányzó voltam. Ez idő alatt azonban egyszer-kétszer letettek és máshová helyeztek. Egyik évben összeszámítottam egész vagyonomat és jövedelmemet, és hetvenezer gurusra ment fel. Abban az évben testvérem a hitetlenek fogságába esett és harmincezer gurus értékű foglyot adtam érte; s ha ez nem történik, százezer gurusra is felment volna. Esztergomban vele együtt ostrom alatt voltunk s mellettem lőtt nyilat a hitetlenekre (1595-ben). Puskagolyótól találva vértanú lett. Allah irgalmazzon neki!”121 Kara Ali vagyona, átszámítva magyar pénzre, körülbelül 52 500 magyar aranyra rúgott testvére fogságba esése előtt. Mohammed esztergomi szandzsákbégnek (meghalt 1567-ben) csupán egy pesti háza 10 600 akcsét ért (kereken 176 magyar arany). Tegyük hozzá, hogy egy igásló ára 1556-ban 500 akcse (egy janicsár 70-80 napi zsoldja), vagyis valamivel több, mint 8 magyar arany. Az úgynevezett khász jövedelmekből a bégek meghatározott összeget kaptak. Pecsevi szerint jövedelmük két-háromszorosát is elérte a defterbe beírtnak. Különösen a foglyokért kapott váltságdíjak emelték meg jövedelmüket. Egy-egy előkelő fogoly több tízezer akcse jövedelmet jelentett! A defter szerint az esztergomi bég jövedelme a XVI. század közepén 2500 aranyat tett ki. A szandzsákbég helyettese az alajbég. A várnak külön parancsnoka volt, a diz- dár, helyettese a kethüda. A dizdár és a kethüda lóháton járt, rangjukat sárga csizma és díszes öltözet jelezte. Ali dizdár 1549/50-ben napi 60 akcse zsoldot kapott, helyettese, Junisz 30 akcsét (ez évi 21 900, illetve 10 950 akcsét jelent). Mindketten - mint általában a várak parancsnokai - janicsárok voltak. A víztorony parancsnoka, aki napi 9 akcse zsoldot kapott, szintén janicsár. A janicsárság 10 fős rajokra (bölük) oszlott, ezek parancsnokai a szerbölükök (tizedesek), akik általában 8-9 akcse zsoldot kaptak, míg a közjanicsárok 6-7 akcsét. A gyalogosok neve reisz, illetve aszab. Ők általában a vár kevésbé fontos helyeit őrzik, mint a janicsárok. Gyalogos csapat a martalócoké is. Harcmódjukról, tevékenységükről a nevük árulkodik. A lovasok közül a legelőkelőbbek az ulufedzsik. Századaikat agák vezetik, a tizedeket (ódákat) 121 Török városképre, építészetre általában lásd legújabban GERŐ GYŐZŐ: Török építészeti emlékek Magyarországon. Corvina Kiadó. Bp. 1076. Törökök zsoldjára lásd VELICS-KAMMERER I. köt. X1I-XXXIX. old. KARA ALIRÓL: Pecsevi Ibrahim Tarikhjából. Török történetírók III. köt. Fordította és jegyzetekkel kísérte KARÁCSON IMRE. MTA. Bp. 1916. 83-84. old. (továbbiakban Török történetírók III.).
