Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Félhold a Kereszt Helyén
és szermájét kivéve - harcosai valamennyien rácok (Peter Berenik, Pocskó Péter, Nikola Kanogo, Radosev Vukosán, Radies Nikola, Gyura Andrik stb.). A török polgári lakosság inkább a biztonságosabb Vízivárosban lakott. 4. Csekerdén palánkja a Duna bal partján, melyet 61 müsztahfiz őrzött. Esztergommal és a környező várakkal szemben a három érseki vár őrsége 1550- ben a következő: Újvárban Chomory Imre várkapitány és Kapuczky Imre lovas kapitány 8 tiszttel, 56 lovassal és 20 gyalogossal teljesített szolgálatot (összesen 86 fő), a tüzérséget egy bombarda jelentette. Ság castellumban Jakosith Ferenc kapitánysága alatt 12 tiszt, 76 lovas és 50 gyalogos volt, összesen 139 fő; arx Drégely őrsége Zoltay Lőrinc és Szondy György várnagysága alatt 10-10 lovas, 30 gyalogos, továbbá egy tizedes, éjszakai őr (vigilator), összesen 57 fő. A három magyar várat tehát együttvéve alig nagyobb őrség védte, mint a török Visegrádot vagy Vácot.107 A békés évek csendje után 1551 késő őszén egy merész támadás zavarta meg az esztergomi törökök nyugalmát. November 23-24-én Thelekessy Imre 629 komáromi naszádosával hihetetlen vakmerőséggel Esztergom alá evezett és a várost megrohanta. Betörtek a külvárosba, elhajtották az esztergomi bég 3000 birkáját, visszaverték a török lovasság támadását, s a gazdag zsákmánnyal visszatértek Komáromba. Természetesen ez az „ostrom” csak a külvárosi palánk megrohanása volt, hiszen a támadók létszáma Esztergom teljes őrségének mindössze egyharmada! A támadás mellett a védekezésre is gondolt a bécsi hadvezetés, hiszen a lejáró békét sem Ferdinánd, sem a Porta nem akarta meghosszabbítani (még nem tudta Ferdinánd, milyen sokba kerül majd neki az erdélyi kaland, s György barát megöle- tése). 1551. január 14-én a magyar udvari kamara jelentette a királynak, hogy Újvár erődítése tovább folytatódott. A következő évben a király egy 3-4 fontos ágyút küldött a várba, s az érsekség jövedelméből pedig 300 akó bort és 2000 bécsi mérő gabonát utalt ki a védők számára. Az 1551. évben Véli esztergomi bég a Mátyusföldre indult portyázni négyszázad- magával. Visszatérőben voltak, s már csak két mérföldre jártak a biztonságot jelentő Csederkény palánktól, mikor Bart falunál útjukat állta Zoltay Lőrinc újvári kapitány 107 HAICZL 20-21. old. TAKÁTS SÁNDOR: A nagy Thury György. Régi magyar kapitányok és generálisok. 2. bőv. kiadás. Genius. Bp. én. 69. old. VELICS-KAMMERER II. köt. 76-87. old. NÉMETHY LAJOS: Újvár, Drégely és Ságh esztergomi érsekségi várak zsenge korából. Történelmi Tár, 1897. 546-548. old.
