Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Félhold a Kereszt Helyén

és lezárja a Komárom és Surány közti rést. Az új vár Zoltay Lőrinc és Csomay Imre felügyelete alatt épült, érseki birtokon, érseki pénzből. Nem kőből emeltek bástyákat és falakat, hanem földből és fából építettek palánkot. Az építkezések és katonák zsoldja így is sok pénzt emésztett fel, ezért Várdai Pál érsek kölcsönök felvételére is kényszerült, amit az is magyaráz, hogy az épülő váron kívül még két további erősség, Ság és Drégely fenntartásának költsége is az érseket terhelte. (Az 1546:16.te. majd az 1555:5.te. a főpapokat tizedük arányában kötelezte katonatartásra.)

A török is igyekezett erődítményeinek hálózatát bővíteni. A Duna-kanyar legnagyobb őrséggel rendelkező török vára, Esztergom, helyzeténél fogva a portyák fő kiindulópontja lett a folyón túli Felvidék felé. Dunántúli portyázásra már kevésbé volt alkalmas Esztergom, mert Fehérvár, Tata egyaránt közelebb feküdt a magyar végvári vonalhoz, a Duna vonalát pedig két jelentős vár is őrizte, Komárom és Győr. Már az 1544. évi lévai rajtaütést követő vereség is nyilvánvalóvá tette, hogy a Duna jobb parti Esztergom a bal partra irányuló hadivállalkozások központjának szerepére nem alkalmas. Ugyanis a hadjáratra indulóknak előbb át kellett kelniök a Dunán, ami magára vonta a kémek figyelmét, így meglepetésre nem lehetett számítani, ez pedig tetemes hátrányt jelentett egy-egy akciónál. Arról nem is beszélve, hogy a bal parti kudarc esetén Esztergom - mint 1544-ben - nem volt alkalmas arra, hogy a visz- szavonuló, menekülő csapatokat befogadja, illetve segítséget adva lehetővé tegye az üldözők megállítását.

Ezek a meggondolások eredményezhették, hogy 1546-jjan megkezdődött Esztergommal szemben; Kákát falu területén egy palánkerődítés építése (Csekerdény párkány), amely Kakatnak új nevet, a máig használatos Párkány (Sturovo) nevet adta. 1546. március B-án Dobó István lévai kapitány Újfalusi Ferenc korponai kapitánynak még csak arról adhatott hírt, hogy „Az esztergomi bég... azt is mondják, hogy valami kastélyt akar építeni.” Szeptember 22-én már pontosabb értesülésekről írhat Váradi Pál érsek a hét bányavároshoz intézett levlében: „Hálás kebellel értesültünk Uraságtok leveléből ama segélyről, melyet Sághra felajánlottak, a hol azt a szükség olyan igen kívánta; és arról, a mit e napokban Sághra és Szent-Benedekre nyújtottak, amiről mind eddig mit sem hallottunk; de arról is, hogy már igenis tudomásával bírnak Uraságtok annak, mily veszélyben forog eme vidék kivált Esztergommal szemben, legközelebb építendő új vár (castellum) következtében, amiért is felette szükséges folyton szívünkön viselni Ságh megerősítését, hogy képes legyen a szomszéd és folyton 110 éber ellenség előre nem látott támadásai felfogására. Figyelmeztetjük és kérjük tehát