Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Félhold a Kereszt Helyén

lyók könnyen kárt csináltak közöttük, azért elhagyván a várat, ismét a városba visszatértek, melyből a lovakat elhurcolván, azt kirabolták és felgyújtották, azután hazafelé indultak. Balassa lóra ülve, katonáival üldözni kezdte őket. E közben a közel levő Ságh várából Túri György az ágyúzás hallatára oda sietett és üldözőbe vette a törököket. Nyílt csatát az üldözők kezdeni nem mertek, látván a törökök sokaságát, azért csupán a hátvédet alkalmatlanították. Ezek parancsnoka Kubát aga volt, ezzel Gádoni Péter, Balassa fegyvervivője szembeszállt és mindkettő megsebesült. Elestek ekkor a keresztények közül Bosnyák Ambruson kívül még két-hárman. Balassa látván, hogy a törökök sokkal többen vannak, mint az ő emberei, vakmerőségnek tartotta őket tovább üldözni, Lévára visszatért. Horváth Bertalan, Komárom kapitánya kémeitől megtudta, hogy a törökök az éjjel Léva felé haladtak. E hírt Nyáry Ferenccel, ki Surányban feküdt, gyors lovas hírnökökkel közölte. Ez 350 lovassal, akiket hamarjában felfegyverezhetett, útra kelt. Midőn Kürthöz ért, nem csekély bosszúságára Horváthot, ki az ő érkezésében kétkedett, Komárom felé visszatérőben találta. Eközben elébe hoztak egy törököt, aki a kétes utakon az éjjel eltévedt. Ettől megtudta, hogy a törökök visszavonulásban vannak; azért azonnal Horváth után lovasokat küldött, hogy őt visszahívják. Parancsot küldött a morva csapatoknak is, akik a nyári időszak alatt a Vág folyó mellett Sellye körül tartózkodtak és szintúgy megparancsolta az övéinek, akiket Surányban hagyott, hogy a legnagyobb gyorsasággal hozzája siessenek. Midőn mindezek késedelem nélkül összegyűltek, a törökök nyomát kereste, akiket nemsokára a Szalka mezőváros mellett levő völgyben megtalált. Ezek az ellenséges csapatok láttára azonnal az Ipoly folyón átkeltek, de a magyarok is ugyanazon helyen lovaikkal átgázoltak és őket követték. Itt Nyáry övéinek megtiltotta és halál- büntetés alatt megparancsolta nekik: ne merjen senki támadni előbb, míg a csatarend nincs helyre állítva. Övéit három csoportba osztotta és megparancsolta, hogy neki- szegezett lándzsával egyszerre rohanjanak az ellenségre. Ne merjen senki az ellenség megfutamodása előtt hadi préda után nyúlni, vagy az ellenség elfogására lováról le- szállni. Ezeket keményen megparancsolva, épp déltájban volt, midőn az ellenséget megtámadták. Kemény, véres és sokáig kétes csata folyt, úgy hogy a győzelem kivívása előtt esteledni kezdett és már a nap lenyugvóban volt, midőn a török lovasság otthagyván a janicsárokat, visszavonulni készült. A török lovak az éjjel-nappali fáradságtól már ki valának merülve, azért a magyarok előnyben lévén, hevesebben támadhattak. Még állott a csata, midőn Várdai Pál esztergomi érsek lovasságának 106 főnöke, Zoltay Lőrinc átdöfte lándzsával Husszein lovas hadnagyot, akit a törökök