Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Félhold a Kereszt Helyén

ellenállni, s erre az erődítmények képesek is voltak, bár nem kis veszteségek árán. Szerencsénkre a nagy távolság eleve lehetetlenné tette - a birodalom egyéb gondjaival társulva - a folyamatos főerőkkel történő török támadásokat.

1543-ban Esztergom és Fehérvár elveszte után bárki láthatta, ha a török nagy erőket vet be, nem lehet előtte megállni. Esztergom bevétele egészében jellemző a szu- lejmáni korszak ostromaira: erős tüzérségi előkészítés mellett jelentős élőerő bevetése (A XVIE században már a törökök is kezdenek az emberekkel takarékoskodni.); nagyarányú földmunkák, aknaásás. 1526 után az 1543. évi hadjárat Szulejmánnak a legnagyobb katonai sikert hozó hadjárata: biztosította a Budáig vezető Duna menti hadiutat; a budai hídfőt nyugatról - a legnagyobb veszélyt jelentő irányból - védőlánccal vette körül; létrehozta a támadásnak és védelemnek azt a rendszerét, amit utódai ugyan toldoztak-foldoztak, de lényegében változatlanul hagyták.

Ferdinánd 1543. október elejére Pozsonyba hívta tanácskozásra az ország rendjeit. Az országgyűlés javasolta a királynak, hogy építsenek erődítményt Esztergom és Jászberény közelében; a sági erődített kolostort pedig lássák el bőven őrséggel, lőszerrel; tegyenek kísérletet Vác visszafoglalására. Ezekkel az irreális tervekkel szemben Ferdinánd király válasza jelentette az ésszerűséget. Esztergom vidékén a várépítés és Vác ostroma adott időben kivihetetlen volt, mert hiányzott a hozzá szükséges haderő. Ság erősítése és Jászberényben erősség emelése (a kolostor várrá alakítása) viszont lehetséges. Ságra a rendek 200 gyalogost, 300 lovast kértek őrségül, s azt, hogy a Nyitra völgyét védő Surányt is katonasággal lássák el.96

Esztergom és Tata elvesztése megkövetelte nemcsak a Duna-vonal, hanem a Felvidék védelmének átszervezését is. Utóbbit az is időszerűvé tette, hogy az Esztergommal szembeni partot a sikeres ostrom után már 1543-ban feldúlta a török.

Esztergom XVI-XVII. századi katonai fontosságát nem erődítményeinek korszerűségi szintje határozta meg, hanem katonaföldrajzi helyzete. Buda és Bécs között a Duna mentén három kulcsfontosságú helyet találunk: Esztergomot a Duna-Garam 1 szögnél, Komáromot a Vág-Nyitra torkolatánál, Győrt a Rába torkolatánál és ^ Pozsonyt a dévényi szoros előtt. Kitűnő dunai átkelőhelyek is találhatók a városoknál. Esztergom kevésbé fontos, mint a többi, mert nagyobb sereg a szűk Duna-ka96 FRAKNÓI VILMOS: A magyar országyűlések története. 2. köt. (1537-1545). Bp. 1875. Kiadja RÁTH MÓR.

133-135. old. MAROSI: Török várostromok 547. old. Jászberényre és Ságra CSORBA CSABA: Erődített és várrá alakított kolostorok a Dél-Dunántúl török kori végvári rendszerében. Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv 5. Kaposvár 1974. 42-43. old. 101