Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
Sokáig — helytelenül — Telegdi Csanád érsek (1330 — 49) építményének tartották és Telegdi-bástyának nevezték, pedig nálunk ilyen alakú védőműveket először csak a XV. század második felében kezdtek építeni. A rondella eredetileg magasabb volt, Esztergom 1543. évi ostroma előtt Vitelli és Tomielli olasz építészek tervei szerint emelték, hogy ezzel ellensúlyozzák a Szent Tamás-hegy felőli támadásokat. A bástya az 1594—95. évi ostromban erősen megrongálódott, déli oldalán hatalmas rés tátongott. 1605-ben, mikor a törökök visszafoglalták Esztergomot, Kodzsa Mohamed pasa újjáépíttette. Evlia Cselebi 1663. évi leírása szerint három sor ágyú volt rajta. A rondella 1727-ben még épségben állt, majd a század második felében egészen az övpárkányig elbontották emeleteit, sőt a XIX. század elején teljesen betemették. Az 1938. évi feltárás után állították helyre az első emelet magasságáig. A várkaput délről a rondella, északról a Budai-torony védte. Utóbbit — a rondellával ellentétben — valóban Telegdi Csanád érsek építtette a XIV. század közepén. A följegyzés szerint: „a vár gyöngébb oldalára olyan erős és magas tornyot építtetett, hogy az a többi tornyok közül kivált. Ezt lapos tetővel fedte és csatlakozófalakkal erősítette úgy, hogy gyönyörűség volt nézni. Jelen formájában a torony hatszögletű. Lévén a Vár-hegy legjobban megközelíthető oldala, az itteni kapu megerősítése különösen fontos volt. A XVIII. században bontották le emeleteit. 1938-ban tárták föl és állították helyre ezt is az első emelet magasságáig. Ekkor előkerültek a földszinti kazamaták is. A török korban a várba — Evlia Cselebi 1663. évi leírása szerint — hármas kapun át lehetett bejutni: „A várnak...nagy kapuja van. Hármas, kanyargós utcájú, igen erős vaskapu ez. Minden kapu köze száz—száz lépés (valójában ennél jóval kisebb). A legkülsőbb előtt levő ároknak nagy mélysége fölött vasláncos felvonóhíd van. Az őrök.. .felhúzzák azt és a külső kapu elé rostélyt tesznek.” A kapun belépve kapuszorosba jutunk: két fal között kanyarogva felvezető útra. A középkori kapuszoros eredetileg szűkebb volt a ma láthatónál. A második kaputorony előtti farkasvermet a XV—XVI. század fordulóján töltötték fel. A második és a harmadik kapu között szűkül a falszoros. A harmadik kapu Árpád-kori eredetű, ezen át lehetett a vár udvarára jutni. Ezt a kaput — a felső várfalakkal egyetemben — teljesen lebontották 1821 —22-ben, amikor a terepszintet mélyítették. 96
