Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
számára is láthatóvá tette. Végrendeletében ő adta a gyűjteménynek a Keresztény Múzeum nevet, a gazdag anyagot az esztergomi v Főszékesegyházra hagyva, gondozásával a káptalant bízta meg. Az 1920-as évek elején a már addig is nemzetközi hírű gyűjtemény jelentősen gyarapodott, Ipolyi Arnold híres műgyűjtő püspök (1823 — 86) hagyatékával és a San Marco-házaspár iparművészeti gyűjteményével. A múzeum ma is az egyház kezelésében áll, gondozása 1952 óta állami segítséggel történik. Először 1954- ben rendezték át, mai formáját az 1970-es években történt átépítésekor kapta, amikor a kiállítóteret légkondicionálással látták el, és belsőépítészetileg átalakították. Ma ez a legkorszerűbb magyarországi múzeum. A páratlan és felbecsülhetetlen értékű műkincsek valóban méltó környezetben csodálhatok meg. A múzeum állandó kiállítása a régi magyar és külföldi festészet és szobrászat anyagát mutatja be. A XIX. századi magyar és külföldi képgyűjtemény, a szoboranyag egy része és a rendkívül gazdag iparművészeti gyűjtemény csak időszakos kiállításokon látható. Katalógus eddig csak a régi képtár anyagáról készült (több nyelven), a múzeum anyagát bemutató levelezőlapok és tematikus diasorozatok a helyszínen kaphatók. A kiállítás az érseki palota második emeletén kapott helyet. Az első emeleti lépcsőfordulóban a látogató az alapító érsek, Simor János mellszobrát — Stróbl Alajos alkotása — pillanthatja meg. Az első teremben a középkori magyar művészet alkotásai fogadják a belépőt: egy 1450 körül készült magyar szobor, a trónoló madonna; egy 1400 tájáról való másik szobormű, amely Máriát ábrázolja (részlet az angyali üdvözletből). Szt. János evangélistát ábrázolja a harmadik, amely 1480 körül készült. Lenyűgöző hatású Kolozsvári Tamás 1427-ből való garam- szentbenedeki szárnyas oltára. A nyolc részből álló temperafest- mény-sor középső képe szamárhátívben záródik és a Kálváriát ábrázolja. A belső képeken az Olajfák hegye, a keresztvitel, a feltámadás, a mennybemenetel, Szt. Benedek és a húsvéti étel csodája, valamint Szt. Miklós gabona-csodatétele látható. Mindez egy kétszámyú festett oltárból való, amelynek szárnyképeit szétfűrészelték. Az oltár kilencedik képe 1905-ben egy múzeumi tűz alkalmával pusztult el. Az a felirat, amelyen az 1427-es évszámot lehetett látni, elégett, de fénykép alapján restaurálták. A képek 1870 körül kerültek Simor érsek gyűjteményébe a garamszentbenedeki bencés apátság templomából. A terem jelentős alkotásai közé tartozik Báti I. mester 1420 körül festett képe: két jelenet Alexandriai Szt. Katalin legendájából, amelyet Csemoch érsek vásárolt 1916-ban a Hont megyei Bát templomából. Fára festett temperakép ez is, mint a garamszentbenedeki kálvária. A jakabfalvi mesternek két, 1480 körül festett képe látható itt: mindkettő oltárszárny kívül-belül 2—2 jelenettel Szt. Jakab apostol legendájából (fa, tempera). A Zólyom megyei Szentjakabfalva katolikus templomából valók. Sajnos a hozzájuk tartozó — Szt. Jakabot ábrázoló — középkép elveszett. A teúcibányai mesternek szintén Í480 körüli két fest82
