Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
kori Libár — más néven Libád — falu helyén járunk. Ezen a tájon volt egy másik török temető is. A lejtőn lefelé menve, a városközpont felé az utca déli oldalán (Batthyány Lajos utca 9. szám) elhaladunk a kedvelt Csülök-csárda mellett. Az utcának két műemlék épülete van. Az egyik a XVIII. századi barokk földszintes 16. számú ház, amelynek szép kosáríves kapuja van. A másik az 1. számú épület az utca déli végén. Az egyemeletes, klasszicista stílusú ház három földszinti kőkeretes ajtajának az egyikén az 1803-as évszám látható. A Batthyány Lajos utca és a Bajcsy-Zsilinszky ú t találkozásánál egy terecskét találunk közvetlenül a Víziváros keleti határán. A Víziváros, latin nevén Civitas archiepiscopalis vagy Nova civitas Strigoniensis, illetve a magyar elnevezésnek leginkább megfelelő kifejezéssel Flumentanea seu aquatica civitas, német nevén Wasserstadt, olaszul Citta de aqua már a Xill. század előtt érseki birtok volt. 1239. szeptember 29-én engedélyezte IV. Béla király Róbert érseknek, hogy népei és egyháza védelmére itt várost alapítson. A tervezett város péntek déltől szombat estig tartó hetivásár tartására kapott engedélyt. A tatárjárás után épült meg városias formában a település, falait Telegdi Csanád érsek (1330—49) rakatta: „...a várhoz csatlakozó várost biztonságossá és erőssé építette, vaskos falakkal és igen erős tornyokkal erősítette; ezt Németvárosnak neveztette — ebben a városban is több templomot emeltetett...” A török kori ostromokban erősen megsérült a város, amely a vár védelmi egységéhez tartozott. A középkorban is, mint manapság, a Vízivárosnak egyetlen főútja volt, a mai Bajcsy-Zsilinszky út, amely a mostani plébániatemplom előtt szélesedett piactérré. Innen vezetett út a három városkapuhoz. A Bajcsy-Zsilinszky út és a Liszt Ferenc utca sarkán (Bajcsy-Zsilinszky út 28. szám) áll a Bibliothéka nevű épület, amely a Főszékesegyházi Könyvtárnak és a Balassa Bálint Múzeum irodáinak és raktárainak ad otthont. Egyemeletes, romantikus stílusú ház, Hild József tervei szerint emelték 1853-ban. A belépőt a kapu alatt római sírkövek fogadják. A lépcsőházban fölmenve az emeletre a könyvtár bejáratával szemben, az oldalfalon Németh Gábor esztergomi festő 1930-ban készített freskóját láthatjuk, amely a könyvtár alapítását ábrázolja: előtérben Pázmány Péter esztergomi érsek ülő alakja látszik. A mennyezeti freskó szintén az ő műve, témája: isten előtt hódol az emberiség. 75
