Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
A név kissé félrevezető, mert Komárom megye 1918 előtti teljes levéltári anyagát a régi megyeközpont, a szlovákiai Komárom (Komárno) őrzi. Esztergomban csak a megye Magyarországhoz tartozó részének 1919 utáni levéltára található. Trianon után Komárom és Esztergom vármegyét egyesítették Esztergom székhellyel, most pedig — immár három évtizede — Tatabánya a megyeszékhely. Az itt maradt megyei levéltár őrzi viszont Esztergom vármegye levéltárát a megmaradt legkorábbi XVII. századi iratoktól a megye megszűnéséig s természetesen Esztergom város levéltára is itt van. A levéltárral szemben áll a Kis-Duna partjára vezető Tanács köz sarkán a Deák Ferenc utca 1 — 3. számú volt Obermayer-ház egyemeletes tömbje. Épült 1767-ben Hartmann Antal tervei szerint barokk stílusban. Első emeleti ablakait kecses rokokó keret dísziti. A kapu zárókövén az 1767-es évszám fölött Esztergom város címere látható. Egyszerű, szép arányú épület, boltozatos kapualjjal. A földszintes 5. számú volt Lieb-ház 1820 körül épült klasszicista stílusban. Kapuját kékre festették és ablakkeretei is kékek. A 7. számú földszintes, századunkban emelt téglaépületet az ablakai fölött a falból kinyúló bajuszos, szakállas magyar fejek teszik érdekessé. A szemben levő oldalon a Deák Ferenc utca 6. számú földszintes volt Tindler-ház 1800 körül épült. A 10. számú földszintes ház kapu melletti emléktábláján olvashatjuk, hogy itt lakott Csepreghy Ferenc (1842—80) színműíró az 1860—63. években. A táblát az esztergomi Balassa Bálint Társaság állíttatta. Csepreghy a „Sárga csikó” és a „Piros bugyelláris” népszínművek, valamint a nagy sikerű romantikus mesejáték, a „Vízözön” írója volt. Mielőtt visszafordulnánk a Széchenyi tér felé, legfeljebb még egyetlen házat érdemes megtekinteni, a Deák Ferenc utca 14. számú saroképületet, amelyet 1860 körül emeltek kezdetleges romantikus stílusban. 69
