Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
sugaras fakapuja van és csigavonalas ívpárkánydísz teszi mozgalmassá homlokzatát. Ma a Dorogi Járási Ügyészség és a Munkaügyi Bíróság otthona. A 21. számú kétemeletes épület Hild József műve 1862- ből. Eredetileg az 1845-ben alapított egyik első hazai takarékpénztár székháza volt. Átjáróház. A sarokrizalitokkal tagolt egyemeletes, 23. számú ház 1860 körül épült romantikus stílusban. Homlokzatát sajnos oda nem illő üzletportál rontja el. A Széchenyi tér 25. számú ház sajátos alaprajzú egyemeletes saroképület. 1780 körül emelték copfstílusban. Földszintjén gyógyszertár van, a volt Rochlitz-patika. A ház mai formájában bizonyára két épület egyesítéséből keletkezett. 1960-ban eredeti stílusában állították helyre. Széchenyi téri sétánkat a Rákóczi tér sarkától kezdve a páros számú házakkal folytatjuk. Az utcává keskenyedő Széchenyi tér első páros számú háza a Mártírok útja sarkánál az egyemeletes 26. számú épület. 1870 körül épült eklektikus stílusban. Itt működik a Nemzeti Bank fiókja. Korábban Kereskedelmi és Iparbank volt. Az épület előtt 1892-ben csatornázási munkák alkalmával falakra bukkantak. Az ásatást vezető Récsey Viktor egy keletelt, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyű, háromhajós templom részletét tárta föl. A környéken végzett egyéb földmunkák alkalmával a templomot egykor díszítő több faragvány került elő. A maradványokat az ásató helyesen azonosította a Szt. Lőrinc-templommal, melyet először 1202-ben említ oklevél. E templomról nevezték el a közelben levő városkaput Lőrinc-kapunak. 1730-ban Bél Mátyás még látta a templom romjait. A következő évtizedekben hordhatták szét maradványait. Emlékét a Lőrinc utca (ma Mártírok útja) tartotta fönn. A templomhoz nem mindennapi kincses történet is kapcsolódik: 1543-ban a közeledő törökök elől menekülő esztergomi polgárok egy csoportja elásta a templom értékes kegyszereit. 1548-ban több volt esztergomi polgár engedélyt kért és kapott I. Ferdinánd királytól a kincs kiásására és elho- zatalára. A török kézen levő városba vezetett kalandos expedíció sikerrel járt: Ingerhart Lukács, Pinkusdy Ferenc, Kyszántó Miklós, Grecus Miklós és Korláth Imre megosztoztak az eladott 20 márka értékű kincs árán. A tér egyemeletes, 24. számú épülete a volt Kollár-ház. 1777-ben készült copfstílusban. Aszimmetrikus homlokzata korántsem zavaró. A földszint oromzatos ablakai fölött 66
