Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
nak. Hogy az újaknak helyet adjanak, néhány múlt századi házat is lebontottak az 1970-es évek elején. A téren, pontosabban az épülő új városközpont területén van az új Bástya-áruház. Körülötte 150—200 autó számára parkolót létesítettek. A Kossuth Lajos utca és a Rákóczi tér sarkán álló, 1955- ben épült árkádos ház helyén volt a Három szerecsenhez címzett vendégfogadó, melynek jellegzetes épületét az 1950-es évek elején bontották le. A ház sarkán egy középkori esztergomi polgárt ábrázoló szobor áll őrt pallossal, a városcimer pajzsára támaszkodva. Tar István szobrászművész alkotása. A szobor arra emlékeztet, hogy e ház közelében, az úttest alatt fekszenek a királyi város északi, Lőrinc-kapujának eddig régészetileg feltáratlan maradványai. A kaput és a rajta átvezető utat először egy 1202-ben kelt oklevél említette. 1294-ből van adatunk a városárkon átvezető hídról is. Lehetséges, hogy az esztergomi latinus polgárok XII. századi kettőspecsétjének előlapja ezt a kaput ábrázolja, amelyet az egykor szomszédos Szt. Lőrinc-templomról neveztek el. A kaput 1717-ben a város Simon János Lénárt kőfaragóval restauráltatta és még a XVIII. század végén is megvolt. A század végén bontották le. A Rákóczi térről dél felé indulunk aZalka Máté u t c á -n, melynek nyugati házsora alatt húzódik a volt királyi város keleti fala. A Zalka Máté utca északi végén találjuk az esztergomi piacot. A piacnál az utca keleti oldalán áll a 8. számú ház. Klasszicista stílusban, 1820 körül épült, de sajnos később is átalakították. Jellegtelen földszintes házak közt haladunk ezután. Az Arany János utca kereszteződésétől délre a Zalka Máté utca 39. számú ház előtt az úttest alatt húzódik a volt királyi város falának keleti rondellája, amely valószínűleg török építmény lehetett. Maradványai eddig nem kerültek elő. A Zalka Máté utca ezután elhalad az autóbusz-pályaudvar mellett és a végén a Sallai Imre utca sarkán álló 28. számú ház Esztergom városi tanácsának egyesített szociális intézménye, amely csaknem másfél évszázados múltra tekinthet vissza. Mint aggok házát Helischer József, Esztergom egykori városi közgyámja alapította 1837-ben. A század elejétől szegénygondozást is végeztek benne a szatmári irgalmas nővérek. A dombok felé vezető Sallai Imre utcá51