Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
1. séta A Belváros délkeleti része Baross Gábor út — Hősök tere — Rudas László utca — Kossuth Lajos utca — Rákóczi tér — Zalka Máté utca — Sailed Imre utca — Petőfi Sándor utca — Temető utca — Babits Mihály út Aki Esztergomba vonattal érkezik, az a vasútállomásról a Baross Gábor út -on jut a Hősök terére. Az állomás előtt modern, ötemeletes házak állnak, majd századunk első évtizedeiben épült földszintes, illetve egyemeletes villák sora következik. Az útkanyarban balra fordulva háromszögletű térhez érünk, ahol a „Magvető” szobor- csoport látható. Öreg, bajuszos magyar tartja az eke szarvát, fiatal legény van mellette kaszával, az anyja a vállára teszi a kezét, az apa mellett pedig egy leányalak áll búzakévével. Zala György szobrászművész alkotása. A Baross Gábor út a' Kiss'János altábornagy útba torkollik, amely a Hősök terére vezet. Aki autóval vagy autóbusszal a 11-es főútvonalon dél felől érkezik a városba, a Kiss János altábornagy úton éri elaHősök téré-t. Az első jelentős látnivaló a klasszicista Szt. Anna-templom, más néven Kerek-templom. Ott áll, ahol a városból kivezető főút kettéválik. A templom Packh János (Iván) tervei szerint épült 1828 és 1835 között. Befejezését az alapító érsek — aki ezt mintegy a Főszékesegyház kicsinyített mintájának szánta — nem érhette meg. A templomot 1900-ban restaurálták. A monumentális körtemplomhoz csatlakozó előépítmény- nek hat dór oszlopa van, timpanonjában az építtető Rud- nay Sándor érsek címere látható. Az előépítmény tetejének két sarkán egy-egy kerek tornyocska áll. A lépcső szélein Herzog György két angyalszobra látható. A templom belsejében a főoltárkép, amely Szt. Annát, Joachi- mot és Szűz Máriát ábrázolja, Hesz János Mihály egri festő műve. Az oltárt carrarai márványból Számord Ignác faragta. A fölötte levő és a templom alakjához idomuló tabernákulum Bogisich Mihály alkotása. A templomot a Mária-ünncpeket ábrázoló domborművek és mellékoltárok ékesítik. 44
