Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
I. Az ezeréves város
tartották őket, a hadbíróság azonban — jogosan — fölmentő ítéletet hozott ügyükben. Háborúk a törökkel Esztergomért. A törökök igyekeztek alaposán megerősíteni a kezükbe került Esztergomot. Csaknem ugyanannyi volt őrsége 1543 utolsó hónapjaiban, mint Budának, a magyarországi török tartomány székhelyének és fő erődítményének. Esztergom környékét külön közigazgatási területté, szandzsákká szervezték. Esztergommal szemben a túlparton pedig a portyázások megkönnyítésére- Kajmt_:falu. helycn _jpaMfiIcc5~^meltek 1546-ban. Innen kapta a település később a palánkkal Ttzonős jelentésű, török eredetű Párkány nevet. Katonailag külön egységet alkotott a vár és a Víziváros együttesétől elkülönülő „nagy város”, vagy — ahogy lakóiról nevezték — Rácváros. Ez a csaknem félezres rác martalóccsoport csaknem kivétel nélkül délszlávokból állt. Az 1580-as évek közepén a törökök Esztergomot és a túlpart! palánköt, Csekerdén hajóhíddal kötötték össze. Szent Tamás-hegyén is külön erődítményt emeltek Tepedelen parkani „Fejlyukasztó” néven. A város szerkezetén a törökök nem változtattak, a templomokat azonban mohamedán imahelyekké — dzsámikká — alakították át, ill. néhány új dzsámit is építettek. Ezenkívül fürdőik és néhány erődítmény részlete őrzi még emléküket. A tizenötéves vagy más néven „hosszú háború” idején próbálkozott meg először császári sereg Esztergomnak — Buda kulcsának — visszafoglalásával. Mátyás főherceg vezérlete alatt tekintélyes had kezdte 1594 tavaszán a vár vívását. Az ostromlók között volt a katona-költő Balassi Bálint és a kor egyik legnagyobb zeneszerzője, Claudio Monteverdi is. A harcot korán kezdte meg a császári sereg. Még a télen „igen hideg és rút időben” foglalta el Pálffy Miklós Nóg- rádot, s innen azonnal Esztergom ellen készült. A császári hadvezetés azonban óvatosabb volt, és április 1-re rendelte csak a hadakat a győri gyülekezőhelyre. Mintegy 35 ezer főnyi sereg vonult Esztergom alá: magyarok, brandenburgiak, morvák, osztrákok stb., 25 magyar naszád pedig a Dunáról erősítette az ostromlókat. Május 4-én jelentek meg 24
