Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
I. Az ezeréves város
„Mikor először ebbe az esztergomi székesegyházba beléptünk, figyelmünk élét arra irányítottuk, mi az, ami egyházunkban és a várban helyreállításra méltó lenne; mindent megtekintvén, , úgy láttuk, hogy minden teljességgel romlásnak indult. Tehát... a székesegyház sekrestyéjének a tetejét új cserepekkel megcsináltattuk; azután a vár tornyait, falait, házait, palotáit és más épületeit, amelyek kívül-belül csaknem megromlottak; a legnagyobb részt megjavíttattuk és másokat pedig megjavíttatni szándékozunk. Megkezdtük az orgona csináltatását székesegyházunkban annak díszére; ezenkívül nagy torony építését tervezzük a sekrestyével átellenben... amely az egész vár őrizetére és megerősítésére lesz.” Bakócz nevét azonban egyetlen építmény tartotta fönn leginkább, az általa alapított Maria Annunciata (Gyümölcsoltó Boldogasszonyj-kápolna, a XVI. század eleji magyar reneszánsz legszebb, épségben maradt építészeti "^alkotása (nem eredeti helyén, hanem a mai székesegyház déli részébe beépítve látható). Bakócz érseksége alatt egy- időre szabad királyi városi rangját is elvesztette Esztergom: Il. Ulászló krónikus-pénzzavarában 1502. szepternber H-én 4000 forintért -elzálogosította az érseknek. Végül országgyűlési határozattal, sikerült a városnak visszanyernie régi kiváltságait 1518-ban. ^ A XV—XVI. század fordulójáról vannak első adataink az esztergomi céhekről, annak következményeként, hogy a városra vonatkozó oklevele^anyag a török időkben nagyrészt megsemmisült. A csizmadiáknak Esztergom városa 1473-ban adott privilégiumot, melyet 1496-ban II. Ulászló király is megerősített. Ezt követően az ötvösök céhszabálya következik a sorban, 1529-ből. A középkori Esztergom területének nagysága a következő volt; a királyi város kiterjedése (a falakon belüli terület) elérte a 32 hektárt; ezzel a XIII—XIV. században Magyarország negyedik legnagyobb városaként tartották számon. (A XVI. század elejére azonban már a tizenharmadik helyre szorult vissza.) Az érseki város területe mindössze 6,3 hektár volt, tehát míg a királyi város középvárosnak tekinthető, az érseki város kisvárosnak. A lakosság számáról nincsenek adataink, de feltételezhető, hogy a királyi és az érseki város lakossága együttvéve meghaladhatta a kétezer főt. Esztergom a mohácsi csata után. 1536r-*ugtt8ztu&_29-én ‘ Mohács mezején-vértanúhalált halt Szálkái László esztéfr- gyiitnéisuk Is- A lün'rk seregiiírvik kiilönítménve elTiitott a Duna-kanyar váraiig is, de mind VisegrádotTmrncTEszler- ------------------------------------------------—-------------------x 2 0
