Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)

III. Kirándulások

továbbá kút állott. Valentinianus császár korában épült, és az V. században a pannoniai limes összeomlási idején pusztult el.

Túrák. A helységtőrdélre eső Malom-patak völgye a hagyomány szerint Mátyás király kedvelt vadászterülete volt. Sikeres vadászatok után fényes lakomákat adott, innen a Fényesforrás neve, ahonnan a patak ered. Annyi bizonyos, hogy a Malom-patak völgye kellemes kirándulóhely. Az épített erdei úton, illetve turistaösvényen egészen Dobogókőig juthatunk, vagy más irányban a közelebbi Pilisszentlélekre.

A Malom-patak völgyével nagyjából párhuzamos Miklós deák-völgy nevét is Mátyás királyhoz, pontosabban, Miklós nevű íródeákjának állítólag kedvelt tartózkodási helyéhez kapcsolja a néphagyomány.

Dömös. A Duna-kanyar egyik legfestőibb települése, kedvelt üdülőhely. A parton itt is római őrtornyok álltak és védték a birodalmat. Egy ilyen őrtoronyra épült rá a révállomás épülete is. A helység neve valószínűleg személynévből keletkezett. Dömös a szláv eredetű Dömötör becéző alakja lehet.

Dömös a magyar királyság megalapítása'óta jelentős hely volt. Az ország központjában fekvő Pilis az egyik legkedveltebb királyi vadászterületnek számított. Érthető, hogy sorra épültek errefelé a királyi vadászkastélyok, paloták. Ezek egyike volt Dömös. Egy gyászos esemény kapcsán találkozunk először nevével. Béla herceg, leverve Salamon királyt, I. Béla néven lépett trónra. A Képes Krónika szerint: „A jámbor Béla király eztán betöltve uralkodásának harmadik évét, királyi jószágán, Dömösön összezúzódott beomló trónján; teste gyógyíthatatlan betegségbe esett; az ország néminemű dolgai miatt félholtan vitték a Kanizsva patakjához; ott távozott el a világból...” Éppen a németek elleni hadjáratra készült, mikor 1063-ban a baleset (vagy talán merénylet?) történt. Béla fia, László, akit halála után szentté avattak, 1079-ben szintén Dömösön tartózkodott, amikor szintén a németek ellen készült hadba. Itt kereste fel Guden királyi serviens, hogy belegyezését nyerje ahhoz, hogy paloznaki birtokát a veszprémi egyháznak adományozhassa. íme a szerencsésen fennmaradt oklevél szövege: „Tudja meg a kiváló gondosságú László király és a hit minden követője, hogy én, Guden, aki sokat fáradtam uramnak, a királynak szolgálatában és munkájában, hogy az ő engedelmével és belegyezésével lelkem váltságára Szent Mihálynak (azaz Szt. Mihály tiszteletére szentelt veszprémi egyháznak) adtam minden tudott vagy elrejtett kincsemet, amim csak Paloznakon (község Veszprém közelében) volt, tudniillik egy egyházat, minden javával

146