Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)

III. Kirándulások

umasíros kultúrára utaló cserépmaradványok. De sokkal nevezetesebb ennél az esztergomi érsekek itteni nyaralója .A 18 X 6 m- es középkori épület nyomait a középkori magyar régészet kitűnő mestere, Méri István tárta föl. A ház mellett telepített gyümölcsös is volt, ennek egymástól 2,5 m távolságban levő gödreit is föltárta az ásatás. A szigeten levő kisebb település Árpád-kori templomának csekély maradványaira is fény derült a kutatás folyamán. A szigetnek nevet adó Helemba falu (Chl’aba) a szlovákiai oldalon fekszik, nevét először a dömösi prépostság 1138. évi adománylevele említi. Egy 1234. évi oklevél már a szigetről is megemlékezik: itt állt Róbert esztergomi érsek háza és gyümölcsöse. Úgy látszik, az erre járó dunai hajósok szívesen kikötötték itt, és a szomszédos Szent Mária-szigetnél is, mert királyi dörgedelemre, halálos fenyegetésre volt szükség, hogy a hívatlan vendégeket elriasszák az érseki almáskert megdézsmá- lásától és a kisebb sziget szénájától. 1270-ben V. István király egyik oklevelét az esztergomi egyház birtokügyében itt állíttatta ki — valószínűleg az érseki nyaraló vendégeként. 1598 szeptemberében egy érdekes tárgyalás színhelye volt a sziget. Itt tárgyalt Kutassy János érsek, Petz Bertalan és Pálffy Miklós Esztergom kapitánya Murád budai pasával arról, hogy a három esztendeje magyar kézre került Esztergom várát elcserélik a két esztendeje török kézre került Eger váráért. Miután megegyezni nem tudtak, hét évre rá a törökök csak ostrommal juthattak ismét Esztergom birtokába.

A 11-es úton a Szamár-hegy és a 325 méteres Hosszúhegy között festői völgyet találunk, amely — noha a Búbánat-völgy a neve — kellemes hétvégi pihenőhely két kisebb halastóval.

A völgy elején KISZ-tdbor áll, a Kerék-tó mellett pedig a Nehézipari Minisztérium üdülője. A Kerék-tónál az autósok tágas parkolóhelyet találnak. A Búbánat-völgy patakjának dunai torkolata közelében is állt egy fából készült római őrtorony, amely az i. sz. II. századi limes része lehetett. A Búbánat-völgyben egyébként több helyen előkerültek egy bronzkori és kelta település nyomai, a hétvégi házak építésekor. A völgyben négy gát maradványai arra utalnak, hogy a középkorban is halastavak, illetve malmok lehettek itt, azokhoz volt szükség duzzasztóműre.

A Búbánat-völggyel szemben a Duna-parton szabadstrandot találunk a Törpe-sziget vonalában.

A Búbánat-völgyet elhagyva továbbra is a Duna partján halad a 11-es út, festői erdős tájon. Déli oldalán fakad a Hideg-forrás, innen indul a piros háromszög alakú turista- jelzés a Hideglelős-kereszthez. A műúttól rövid, meredek kapaszkodó vezet oda.

141