Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
Szűk folyosón érünk egy négyboltszakaszos terembe, az ország legrégibb lakószobájába, amelyet a hagyomány — tévesen — I. István születési helyének tartott. Falazata és boltozata XII. század végi. 1874-ben átalakították kápolnává és a várfalba vágott folyosón lehetett akkor megközelíteni. Ez volt az egyetlen helyiség, amit hasznosítottak a régi királyi palotából. A falakat freskókkal díszítették, mozaikkal burkolták a padlót, az oszlopokat átfaragták, a középső oszlopot kicserélték. Elfalazták a kisudvarra nyíló ajtót, a lőrésszerű ablakok helyébe pedig neoromán stílusú tágas ikerablakokat vágtak. Ennyi átalakítás után (az 1930-as években — amennyire lehetett — eredeti formájába állították vissza) még mindig különleges értékű e helyiség. A szobából tört vonalú lépcső visz a palota első emeletének előterébe. A falnyíláson át jutunk egy terembe, amelynek keleti falát két román stílusú — egy nagyobb és egy kisebb — kapu díszíti. A nagyobb kapun át vezet az út az első emeleti kettős terembe, Vitéz János dolgozószobájába. A második emeleti hasonló elrendezésű terem elpusztult. (E terem sarkából vezet a várfalban egy szűk lépcső- és folyosórendszer a legalsó szintekre, ahol a legrégibb épületmaradványok kerültek elő. Ez a rész jelenleg nem látogatható.) A kettős terem keleti fala a török korban szinte teljesen elpusztult. Az épen maradt oldalon viszont freskók láthatók, ezekről nevezték el a helyiséget az „Erények termének”. A XV. század második felében készült és az erényeket ábrázoló freskókból négy maradt meg: a Prudentia (Bölcsesség), Temperantia (Mértékletesség), Fortitudo (Erő) és Iustitia (Igazságosság). A középkori ember az erények kérdésében vagy Platon vagy Arisztotelész véleményét fogadta el. Platon szerint négy fő erény van: a bölcsesség, a bátorság, a higgadtság (mértékletesség) és az igazságosság. Ezek ábrázolását látjuk a terem freskóin. Az erő, illetve bátorság megszemélyesítőjének a kezében gerezdes magyar buzogányt látunk, az Igazságosságot pedig Iustitia istenasszony személyesíti meg. A képek készítője az az Albert festő lehetett, akit 1494-ből emlegetnek Estei Hippolit esztergomi érsek számadáskönyvei. Az igazságosságot jelképező alak ábrázolásán Piri aga esztergomi dizdár (várparancsnok) bekarcolt neve látható. A terem keresztboltozatát a bolygók és az állatkor jegyei ékesítették, de ezek elpusztultak, csak leírásokból tudjuk felidézni a helyiség egykori szépségét. Szűk folyosón jutunk föl a teremből a második emeletre, a betontetővel borított nyitott teraszra, melynek mellvédje újabb kialakítású. Innen elénk tárul Esztergom szinte teljes körpanorámája. A déli oldalon a Vár-hegy oldala szinte függőleges, alatta a mélyben a Víziváros háztetői sorakoznak. Jól látható a házak között a városfal vonala, valamint a várat és a várost összekötő észak—dél irányú fal. Csonkán merednek az ég felé a Duna-híd roncsai. A túlsó parton Párkány (Stúrovo) modem lakótelepének többszintes házai is jól kivehetők. Szemünkkel végigkövethetjük a teraszról a nyugati várfalat. Észak felé a kiiOO