Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
I. Az ezeréves város
cél” szavakból, a bórpáncélt készítő bolgár—török kézművesek szakkifejezése nyomán. Más feltevés szerint viszont szláv eredetű a város neve. A szláv „stregom” szó jelentése: „akit őriznek, akire vigyáznak”. A német krónikák a XI. századtól Gran néven emlegették és máig is ez a német neve. Itt a magyarázat nem okoz gondot: a várossal szemben a Dunába torkolló Garam nevét ruházták rá a városra. A középkori latinban Esztergomot Strigoniumnak nevezték. Mai szlovák neve — Ostrihom — szóhatár-eltolódás eredménye. Géza fejedelem a 350 m hosszú és OOjn^zéles-Váf-hegy fennsíkjáti^építtette ki fejedélrnTTtgzpmlját-Az 1960-as években végzett áSatásek-során^két épület maradványai kerültek elő. A Vár-hegy északkeleti oldalán emelkedett a már említett Szent István protomártír-templom, Esztergom első temploma. A Géza korabeli épületeket a hegy peremén húzódó sánc és árok védte. István már más rendszerben folytatta az építkezést. Az általa alapított érsekségnek engedte át a Vár-hegy északi részét, az addig beépítetlen keskeny déli sziklanyelven pedig kiépítette az új királyi központot, és vastag fallal vette körül. A puha, sárgás kváderkövekből épült első királyi palota méreteiben csaknem megegyezett a későbbi, III. Béla által emeltetett meglehetős épségben maradt palotával. ívesen hajló kőfal övezte István palotáját is, melynek maradványait a régészek a III. Béla építkezései alatt levő szintben találtak meg. A védőfalhoz épült a körkápolna, ehhez csatlakozott a palotaszárny, benne egy téglalap alakú nagy helyiséggel. A Vár-hegy középső részén, a mai bazilikától délre, állott az I. István király által építtetett Szt. Adalbert-templom, az esztergomi érsek főszékesegyháza. Az esztergomi érseket a pénzverés jövedelméből is részeltette a király. Az érseki pisetum jog a gyakorlatban azt jelentette, hogy az érseki pisetarius ellenőrzésével verték a pénzt, a szerszámokat is ő őrizte. Minden márka ezüstből, amelyet pénzzé vertek, egy rész finom ezüst az érseket illette. Az esztergomi pénzverőműhely Anjou Károly király pénzreformjáig, 1323-ig működött. Esztergom István uralkodásának idején az ország első városának, mintegy első fővárosának számított, de természetesen nem az újkori főváros értelmében. Ennek ellenére 10
