Cséfalvay Pál: Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár (1984)
A műtárgyak leírása
11 Szarvserleg Rajna-vidéki vagy francia, 1408 előtt Ltsz.: 1964.17.1,2. Őstulokszarv aranyozott ezüstfoglalatban, m.: 70,5 cm A műfaj legszebb megmaradt emléke, amely szobordíszeivel, niellós jeleneteivel és címerdíszeivel válik ki a megmaradt hasonló tárgyak közül. Fejedelmi asztal dísze lehetett, a főszékesegyházban - a többi szarvserleggel együtt - olajtartónak használták. A Pálóczy család és Zsigmond császár címerei vannak rajta. Szent György lovas szobra és a fedéldísz múlt századi kiegészítés. Valószínűleg Luxemburgi Zsigmond kapta a német lovagrend nagymesterétől 1408-ban. Ő tovább ajándékozta Pálóczy György érseknek (ti439), akinek a hagyatékából a kincstárba került. 12 Szarvserleg Rajna-vidéki vagy francia, 1408 előtt Ltsz.: 1964.18.1,2. Őstulokszarv aranyozott ezüstfoglalatban, m.: 48 cm Három grifflábon áll, a szarv csúcsán Szent György szobrocskája. A középpánt egyik oldalán az egyfejű, a másikon a kétfejű sasos címer. A felettük lévő Keresztelő Szent János-plakett, valamint a fedéldísz múlt századi kiegészítés. Eredete azonos all. számú serlegével. 13 Mátyás király kálváriája Felső része Párizs, 1402, talapzata valószínűleg lombard, 1469-1490 között Ltsz.: 1964.19.1. Arany, drágakövekkel, gyöngyökkel, m.: 72,5 cm A kincstár fő darabja, a ronde-bosse, vagyis a plasztikus ötvöszománcnak, ennek a ritka műfajnak az egyik legfontosabb emléke. A szobrocskákat különleges szobrászzománccal vonták be. A felső rész a gótika sajátos vallásos légkörében készült: kálvária-jelenet, alatta fülkében az oszlophoz kötözött Krisztus és három próféta szobra. Ezt a részt - Kovács Éva megállapítása szerint - Merész Fülöp burgundi herceg felesége készíttette férje számára újévi ajándékul 1402-ben. A párizsi udvari ötvösség legfontosabb emléke. Az alsó 12
