Cséfalvay Pál: Az esztergomi Bazilika, Kincstár és Vármúzeum (1992)
Ötvösművek
Esterházy prímás úrmutatója. G. C. Meichl bécsi ötvösmester munkája, 1728 Barokk úrmutatók, monstranciák A katolikus restauráció egyik társadalmi megnyilvánulása a minél pompásabb körmenetek megrendezése. Ezekhez készültek a sokszor kápráztatóan gazdag monstranciák. Spanyolországon kívül Prágában láthatók a műfaj legszebb példányai, de az esztergomi kincstár is több ilyet őriz. Jellemzőjük a technikailag is bravúros, zsúfolt kompozíció, a napsugaras, a nagy oltárépítményeket kicsiben utánzó díszítmények. Itt a két legszebbet mutatjuk be: Szelepcsényi prímás úrmutatója. Központja a szív alakú szekrényke. Benne angyal emeli feje fölé az ékkövekkel díszített holdacskát (lunulát), amely a szentostyát tartja. A gazdag ornamentika felöleli az eget és a földet. Csúcsán kereszt, alatta a Szentlélek galambja, majd az Atyaisten sugárkoszorúban; az ostyaszekrény egy-egy oldalán Szűz Mária és Szent József domborított alakja, ez alatt pedig Jézus szimbóluma, a pelikán. A kereszt szára egy kiterjesztett karú és szárnyú angyal, aki egy lapított gömbön áll, és a homlokán tartja az egész felette lévő részt. Az úrmutató talpa hullámos vonalú ovális, amelyet négy, ékkövekkel keretezett és pirossal festett zománckép díszít. A felső részen ugyancsak találunk négy kerek zománcképet az evangélisták ábrázolásával. Joh. Mayr I. mester készítette Augsburg- ban, 1680 körül. Magassága 94,5 cm. Esterházy prímás úrmutatója. A felső rész voltaképp egy napsugaras mező elé komponált, baldachinos oltár. Ostyaszekrénykéje lekerekített négyszög, melynek keretét drágakövek sűrű sorai borítják. A lunula gyémánttal dúsan kirakott. A csúcskereszt alatt pietá-szobor, alatta pedig két adoráló puttó. A szekrénykétől jobbra és balra Szent István és Szent Imre hódoló testtartással. A szekrény alatt lapos, ovális mezőben az Utolsó vacsora, két oldalán ismét két lebegő angyal. Az úrmutató szárát a kezében lángpallost tartó, sárkánygyőző Szent Mihály szobra alkotja. Boltozatos talpán öt lapos, drágakövekkel keretezett dombormű a fájdalmas rózsafüzér titkaival. Bécsben készítette Georg Caspar Meichl, 1728-ban. Magassága 94 cm. Esterházy Imre prímás (fi745) ajándéka főszékesegyházának. Kassanics György kanonok kelyhe. Svetkovits János nagyszombati ötvösmester munkája, 1750 .........WL í* Rokokó kelyhek A gyűjtemény gazdag anyagából itt csak egy jellegzetes darabot emelünk ki, egy magyar- országi munkát. Svetkovits János nagyszombati ötvös készítette 1750-ben Kassanics György kanonok számára. Dacára, hogy nincs rajta egyetlen nyugodt vonal vagy felület, kompozíciója mégis kiegyensúlyozott. Trébelt díszítései az eucharisztia és a szeretet jelképeit, a búzakalászt, a szőlőfürtöt és a rózsát ábrázolják. Magassága 24 cm. Egyéb barokk és rokokó tárgyak Itt említjük Mikola László fogadalmi tábláját. Hann Sebestyén készítette Nagyszebenben 1700-ban, anyaga ezüst, s a négyzetes táblán a kereszt előtt térdelő Xavéri Szent Ferenc alakját domborította ki a művész. A tábla alsó részén fogadalmi felirat. Mérete: 44,5x33,5 cm.
