Cséfalvay Pál: Az esztergomi Bazilika, Kincstár és Vármúzeum (1992)

Ötvösművek

Az ún. Salzburgi kehely.

Az augsburgi H. Fesenmayr munkája 1680-ból

Az ún. Mária Terézia-féle kehely. Grazi mester munkája, 1732

Gazdag a gyűjtemény barokk kelyhekben. Általános jellemzőjük, hogy a kupa kisebb, hisz csak a pap iszik belőle, a nép már nem. A gomb alakja is megváltozik, tojásdad vagy vázaidomú. Eltűnik a kétkaréjos talp, az egyszerű kerek forma váltja fel, de ha megmozgatják a perem vonalát, a kerek alakot akkor is megtartja. Az ünnepi kely- heknél szeretik a túlzsúfolt díszítést, ennek anyaga ékkő vagy zománckép, vagy a kettő kombinációja. A kompozíció aránya is megváltozik, karcsúbb lesz. Csak a gyűjtemény legszebb darabjait emeljük ki.

Salzburgi kehely. Az augsburgi H. Fesenmayr készítette 1680-ban. Nevét a salzburgi dóm kincstárában őrzött ikerpárjáról kapta. Az egész kelyhet elborítja a sötétpiros gránátkövek sokasága. Közöttük a kosáron, a

Az augsburgi barokk első példája a kincstár gyűjteményében Pázmány Péter házioltára. A fekete ébenfa oltárt domborított ezüstlemezekkel rakta be a művész. A kis retábu- lum alsó, fekvő téglalap alakú mezőjét pillérek fogják keretbe, a barokk felfogású Angyali Üdvözlet-jelenetet pedig gyümölcsfüzérek és stilizált vázák veszik körül. A felső, állított téglalap közepén Jézus születésének jelenetét ábrázolja a domborított ezüstlemez. A pilléreken két adoráló angyal, az oromzaton az Atyaisten ovális mellképe látható, fölötte sugaras mandorlában pedig ihs, Jézus nevének görög monogramja. Albert Horn műhelyében készült 1620 körül. Magassága 113 cm, legnagyobb szélessége 66,5 cm.