Cséfalvay Pál: Az esztergomi Bazilika, Kincstár és Vármúzeum (1992)

Ötvösművek

és stílusban keletkezett: a felső rész - Kovács Éva kutatásai alapján - Párizsban, 1402-ben készült. Merész Fülöp burgundi fejedelem kapta újévi ajándékul feleségétől, Flandriái Margittól. Három pilléren nyugszik a fülke, melyben Jézus áll a szégyenoszlophoz kötözötten. A tartópillérek fülkéit ószövetségi próféták szobrai töltik ki. A fülke felett a Golgota hegye, rajta a megfeszített Jézus, a Fájdalmas Anya és Szent János apostol finoman modellált szobra. A kálvária eredeti talpazatát nem ismerjük, a mostanit Mátyás király készíttette - dr. Nagy Zoltán kutatásai szerint - Antonio Pollaiuolo (1433-1498) firenzei szobrász-ötvössel. A hármasán ívelt, lapos talpon álló dekoratív vázát szárnyas szfinxek fogják közre. A szfinxek kezében Mátyás király címere. A váza feletti lapos, hengeres test oldalán kicsi medalionokban a három apostol mellképe látható. Delfinek hajlított teste vezet át a három csegelyen nyugvó talpazathoz. A csegelyekben zománcos képek: a Nap, a Hold és a Merkur szárnyas állatoktól húzott diadalszekéren. A két különböző világ és stílus tökéletes egységet alkot e műben: a keresztény gótika és a „pogány” reneszánsz csak a műértő megrendelők és a nagy művészek találkozása révén forrhatott össze ilyen harmóniában.

Részlet Mátyás király kálváriájának felső részéről: Az oszlophoz kötözött Jézus

Részlet Mátyás király kálváriájának alsó részéről: Mátyás király mint Merkur diadalszekéren

Mátyás király kálváriája. A felső rész francia ötvös munkája 1402-ből.

Az alsó részt A. Pollaiuolo készítette 1480 körül