Cséfalvay Pál: Az esztergomi Bazilika, Kincstár és Vármúzeum (1992)
Ötvösművek
A Corvin-szarvserleg. Magyar ötvös munkája, /j. sz. második fele találhatók. A körmeneti keresztet szántás közben találták a földben Szarvas környékén, 1942-ben. Az ereklyetartó ládikák, ostyatartók, korpuszok és gyertyatartók külföldi vásárlások útján kerültek Esztergomba. Közös jellemzőjük a lila színű ágyazott zománcozás, továbbá, hogy vörösrézből öntötték vagy kalapálták őket. Magyarországra a tatárjárás során kifosztott templomok felszerelésének pótlására hozták be e tárgyakat nagyobb számban; a franciaországi Li- moges-ban szinte nagyiparszerűen készítették őket a 12-13. század folyamán. A gótika virágkorának ötvösemlékei Az esztergomi kincstár három gótikus stílusú szarvserlege őstulok szarvból készült, aranyozott ezüstfoglalatukat hólyagos fedél zárja le. Egykor rituális ivásokra vagy asztali díszként használták őket. Kettőt Zsig- mond király kapott 1408-ban a német lovagrend nagymesterétől, Ulrich von Jungin- gentől, aki szerette volna megnyerni Zsig- mondot a lengyel királyság elleni háborúnak. A nagyobbik 70 cm magas, talpát niellos levéldíszek, sárkányfigurák és címerek díszítik. Szárát zenélő angyalok támasztják, a szarvat átfogó övön címerek ismétlődnek. Csúcsán hatszögü fülkében címertartó angyalok láthatók, tetején Szent György miniatűr lovasszobra, a szarv peremén pedig címerek és hat mezőben szörnyállatokon lovagló puttók niellóval és levélmotívumokkal. A fedél tetején gótikus levélkoszorú a fogantyú. A címerek másodlagosak: Zsig- mondnak és helytartójának, Pálóczi György érseknek családi címerei. Utóbbiak akkor kerülhettek a serlegre, amikor Zsigmond tovább ajándékozta azt az érseknek. Az eredeti, most letakart vagy átfordított címerek arra utalnak, hogy a serleg a Rajna-vidékről származik. A kisebbik Zsigmond-féle szarvserleg három grifflábon áll, magassága 48,5 cm. Az övpánton két- és egyfejű sasos címerek láthatók, egy kerek mezőben pedig Keresztelő Szent Jánost ábrázoló zománckép. Csúcsán gyalogos Szent György döfi le a sárkányt. Az ún. Corvin-szarvserleg Mátyás király kincsei közül származik. GriíTlábakon áll, magassága 50 cm. Nagyon gazdagon képzett gótikus levélmintás pántok fogják össze a foglalatot. Az övpánton csigás farkú sárkány, a csúcsán gótikus váracska. A fedél virágcsúcsán páncélos lovag áll. A szarvserlegek a Főszékesegyházban évszázadokon keresztül a három szent olajnak, a krizmának, a keresztelendők olajának és a betegek kenetének tartójául szolgált. Simor prímás kivonta a forgalomból és 1880-ban Bécsben restauráltatta őket. Azóta csak kiállítási tárgyak. Gazdag gyűjteménnyel bír a kincstár kora gótikus kelyhekből, ereklyetartókból és monstranciákból. Többségüket külföldön vásárolták, nagyobbrészt itáliai munkák. A legértékesebb tárgy Mátyás király kálváriája nemcsak az ország legnagyobb ékszerkincse, de kiemelkedő emléke az egyetemes művészetnek is. Tiszta aranyból készítették, és drágakövekkel, gyöngyökkel és szobrászzománccal (émail de ronde bőssé) díszítették. Magassága 72,5 cm, súlya 5411 g. Két elkülöníthető korban
