Cséfalvay Pál: Az esztergomi Bazilika, Kincstár és Vármúzeum (1992)
A bazilika külseje
A Várhegy képe a Szenttamásról A bazilikával kapcsolatban gyakran említett személyek adatai: Építtető prímások: Bakócz Tamás (1442-1521; érsek 1497-től) Rudnay Sándor (1760-1831; érsek 1819-től) Kopácsy József (1775-1847; érsek 1838-tól) Scitovszky János (1785-1866; érsek 1849-től) Simor János (1813-1891; érsek 1867-től) Építészek: Kühnel Pál (1765-1824) Packh János (1796-1839) Hild József (1789-1867) Lippert József (1826-1902) Szobrászok: Andrea Ferrucci (1465-1526), fiesolei Marco Casagrande (1806-1880), velencei Pietro Bonani, olasz származású, Bécsben dolgozott a 19. sz. közepén Franz Anton Danninger bécsi bronzműves Pietro della Vedova (1831-1893 után), torinói Johann Meixner (1819-1872), bécsi Ferenczy István (1792-1856) Kiss György (1852-1919) Stróbl Alajos (1856-1926) Johann Hutterer (1835-1907), bécsi Antonio Detoma (1821-1895), varallói Andreas Schrott (1791-1865), bécsi Giuseppe Pisani (1757-1839), modenai Zala György (1858-1937) Festők: Hess János Mihály (1768-1833) Michelangelo Grigoletti (1801-1870), velencei Ludwig Morált (1815-1888), müncheni Anton Mayer (1862-1921), dél-tiroli Mattioni Eszter (1902-) A BAZILIKA KÜLSEJE Méretek: Magassága a kripta aljától a kereszt csúcsáig 100 m. Belső magassága a kupola alatt 71,5 m. Az épület teljes hossza 107 m. Szélessége a melléktornyoknál 48 m. A külső oldalfalak magassága 34 m. A melléktornyok magassága 57 m. Magyarország legnagyobb temploma nem csupán monumentalitásával emelkedik ki társai közül. Az arányosságból következő nyugalom, az oszloprendek fegyelmezett sora, a hasábok, a hengerek és a félgömb harmonikus elrendezése, a felületek szinte ko- párságig dísztelen kezelése, a kizárólag építészeti megoldásokkal elért esztétikai hatás teszik egyedülállóvá ezt az épületet. Bármelyik irányból közeledünk is feléje, akár a Dunáról nézzük, akár a környező hegyekről, ugyanolyan lenyűgöző látványt nyújt, mint a hegyek csúcsára épült nagy középkori kolostorok.
