Wallon Emma: Az esztergomi Széchenyi tér (1963)
kapunál, a mai Széchenyi téren, a Tanácsháza táján, Myrai Szent Miklósnak, a kereskedők védőszentjének plébániája állt. Először 1556-ban említik. Körülötte helyezkedett el a latinusok városrésze, az ún. Vicus Latinomul. Zágráb, Székesfehérvár, Óbuda mellett Esztergom ezeknek a korai kiváltságos városlakó polgároknak legfontosabb települése. A középkori magyar okleveles anyagban a latinus kifejezés a román nepcsalád (belga, francia, spanyol, olasz, vallon) gyűjtőneve. Az udvarnokok és latinusok kétplébániás, kétkerületű városát már a XII. század elején közös fal vette körül, melyen belül élénk üzleti élet folyt. Észak felől a Szent Lőrinc kapu vezetett Le a városba (2. kép) A pártázatos díszű városfalba több torony volt beépítve. A kapu a mai Rákóczi tér déli részén az ún. Vörösház s a Kossuth Lajos utca 2. sz. háztömb középtengelyében állhatott. A kapun belül nyugati irányban -— a mai Széchenyi tér északi oldalán — emelkedett a sátortetős, tornyos, gótikus Szent Lőrinc templom, melyről egész városrészt neveztek el: Contrata Sancti Laurentii. Körülötte temető terült el s környékén emelkedtek a királyi, később káptalani udvarnokok hajlékai. A temető előtt, a város határán kell elképzelnünk Hont-Pázmán nembeli Benedek ispán palotáját, továbbá Hont fia Benedek valószínűleg kerttel és gazdasági épületekkel körülvett házát. Csinosabb kőház lehetett a Márk aranyművesé is. Tulajdonosa 1300-ban adómentességet nyert III. Endrétől. , A Piac tér uralkodó épülete, a legendás hírű S?ennye-palota, kertekkel s gazdasági épületekkel volt körülvéve. A környékén álló házakat a XIII. században többnyire jómódú kereskedők bérelték a káptalantól. Utóbbi az oklevelek tanúsága szerint Ádám fűszeresnek adta bérbe egyik házát ,, . . .domum nostram lapideam” (kőből épült házunkat). 1293- ban egy, a palota közelében levő házban laktak Herbardus és Ybur tehetős polgárok. Thomas Pinguis, magyarul Kövér Tamás velencei kereskedő több házzal és pompás árucsarnokokkal rendelkezett, azonban csődbe jutván 1299-ben eladta azokat a káptalannak. Rubinusnak egész üzletsora volt. A mai Tanácsház alatt talált romokból a már említett, szabadon álló középkori Szent Miklós templomot véljük felismerni. Előtte terült el a vásártér, ahol a Vicus Latinorum vegyes nemzetiségű és nyelvű lakosai kereskedtek. A nürnbergi és regensburgi kereskedők rajha- vidéki posztót, a velencei olaszok keleti szőnyegeket, a II. Géza által betelepített flandriai posztósok finom kelméket árultak. A Szent Tamás-hegyen lakó örmények és izmaeliták pénzváltók voltak. A magyarok gyümölcsöt, sajtot, halat, sört, bort, gabonát, lent, kendert, posztót, kenyeret, állatbőrt vittek a vásárba. Még rabs zol gak eres kedés is folyt az esztergomi piacon. A Kijev és Regensburg közötti kereskedelmi forgalmat lebonyolító zsidók a XIII. század végén már gettószerű 7?
