Wallon Emma: Az esztergomi Széchenyi tér (1963)

sokáig húzódott s végleges alakját 1770—73-ban nyerte. Tisztázatlan az a kérdés, hogy jellegzetes árkádjai mikor épültek. Majdnem bizonyosra vehetjük, hogy a végleges átépítéskor. Erre utal Grassalkovich Antalnak a városi Tanácshoz intézett levele :. .az boltok elől való oszlopokat is szükség lészen jó kemény faragott köbül tsinyáltatni . . .” S erre utal a Tanácstól kiküldött építőmestereknek az újjáépítés módjáról felterjesztett jelentése, melyben a leégett belső fafolyosó helyett külső, pilléreken nyugvó folyosót javasolnak, főleg újabb tűzveszély elkerülése céljából.

A Tanácsház mái alakjában a magyar vidéki kastélyok meghitt stílusának, az ún. Grassalkovich-stílusnak nagyon szép alkotása (19— 21. kép).

Az oldalszárnyakon az árkádok felett végigfutó és a földszintet az emelettől elválasztó párkány a vízszintes tagolást, az árkádok nyugodt egyenletes ritmusát emeli ki, viszont a középrizalit két oldalán elhelyezett, a kapuzatot keretező s a földszintet és emeletet egybefoglaló kettős pilaszterek a homlokzat vertikális tagozódását hangsúlyozzák.

Az épület vízszintes tengelyében elhelyezett és hullámosán meghajlított erkély alatt az árkádokkal egyenlő ívnyílású kapu tolj cseri hattérbe szorul, sőt a középrizalit síkjánál mélyebben is fekszik, ezáltal még növeli a homlokzat festői hatását. A felület festői felbontását fokozzák a kapuzat két oldalán kissé nyomottan bevágott fülkék. Legdíszesebb az erkély feletti ablak kiképzése. Fölötte köríves, középen megtört párkánydísz, alatta háromszögletű párkánytag. Ezt a dekorációs sémát követik egyszerűbb formában az oldalszárnyak kezdő és bezáró ablakai. A középrizalit két szélső ablakának finom rajzú és az ablakok két oldalán lecsüngő rocaille-stukkó díszítése az oldalszárnyak ablakdíszítésén ismétlődik meg. A homlokzatot egyenes vonalú erősen profilált timpanon zárja le, közé- ]icn a város címerével.

Az építkezés irataiban több név is felmerül. Szerepelnek Mayer Jakab, Kirchhoffer András, Schaden Lénárt kőművesmesterek, Carlo Adami és Carlo Carili szobrászok, Raitzinger Mátyás és Holtzer Tamás kőfaragók, Velzer József és Freundt István ácsmesterek. A tanácsi jegyzőkönyvekből az tűnik ki, hogy Mayer Jakab mint építésvezető és felügyelő építőmester vett részt a munkában, Schaden Lénárt és Kirchhoffer András voltak a tulajdonképpeni kivitelező mesterek. Szignált terv azonban nem került elő. A tervezéssel kapcsolatban legtöbbször Hartmann Antal nevével találkozunk, kinek a közfelfogás a már tárgyalt Groh- és Obermayer-házat is tulajdonítja. Díszítőelemek alkalmazásában kétségkívül sok közös vonást találunk az említett épületek és a Tanácsház között. Ez utóbbi alkotáson azonban többet is érzünk, mint amit Hartmann rajzosabb, keményebb stílusa számunkra nyújt: felvidéki városházak meghitt levegőjét, magyar kiskastélyok nemes eleganciáját, puha

32