Balogh Albin: Vezető az esztergomi régészeti múzeumban (1941)

6. Római emlékek.

A római hódítás Kr. u. az I. sz. folyamán ejtette hatalmába Pannóniát s ettől fogva római lett a Dunántúl művelődésének jellege, míg csak meg nem jelentek a hónok (420 táján). E római kultúra emlékei egy nagyobb és két kisebb szekrényben vannak kiállítva.

A XII. szekrény a római kerámia néhány jellegzetes termékét mutaja be. Az edények leginkább egyszerű használati tárgyak nagyrészt sírmellékletek, jórészt a szenttamás! római temetőből. A IV. századtól kezdve mind több köztük a színes mázzal bevont, ami egészen újszerű jelenség a kerámia történetében. — Érdekes a mécsesek változatos alakja, pedig a provinciális agyagművesség nem nagyon törte magát különösebben szép alkotások után. Legnagyobbrészt külföldről (Galliából, a Rajna-vídékről, Rheinzabernből stb.) valók az ú. n. terra sigi- lata edények, melyeknek töredékei is élénken szemléltetik a piros színű edények porcellán- szerű finomságát, díszítéseik változatosságát. A pannóniaí gyárak inkább szürke anyagból készítettek hasonló edényeket vagy piros mázzal bevont silányabb anyagból utánozták a terra sigillatát.

Az előkelőbb házaknak mozaik padlózata van, a falakat festik. Néhány freskó-töredék a sárisápi őskeresztény temetkezési kápolna (cella memorialis) faláról való. — Ugyancsak a falak díszítésére szolgált a stucco és a márvány-borítás is.

20