Balogh Albin: Vezető az esztergomi régészeti múzeumban (1941)

. . avitianus legátus eius pro praetore Pannóniáé inferioris. Ez a kő egyetlen föliratos emléke az egyiptomi Serapis p.annoníai kultuszának.

A kapun belépve a falhoz erősítve római sírkövek tárulnak elénk. A kapuhoz legközelebb egyszerű homokkő lapon durva betűkkel Aelia Valentina neve van fölírva. (Bajót.) Mellette egy fiatal ember sir járói való aedicula-fal látható, rajta Attis alakja frigiai sapkával mint dudaszerű hangszeren muzsikáló pásztor. A sírkövet még a római időkben három részre fűrészelték, hogy a részeket sírfalaknak használhassák.

Odább hatalmas sírkő felső részét látjuk tetején két, kosfejet tartó oroszlán domborművű alakjával. A timpanonban két galamb között Medusa-fej tekint reánk a sírkőről, melynek alsó részén egy férfi és két női fej töredéke látható a III. sz. elejére valló hajdísszel. Vele egykorú sírkő van tőle nem messze, tetején szintén oroszlánokkal, alább talán Herculest akarták ábrázolni a vadkannal, sajátszerű ellentétben a virágfűzért tartó kis ámorral. (Mindkét kő lelőhelye a vízivárosi zárda.)

Két egész sírkő egymás mellett az I. századból való. Mindkettőn felül prémes ruhába öltözött férfi mellképe, alatta lovas katona alakja. A finomabb dunaszentmiklósi kövön a lovas hatalmas pajzsot tart kezében, előtte szolgája áll. Fölírása : Casius Saco P Annorum XXX Hie situs est milis ala II. Flavia Domí- tiana civitate Romana Britanica. Pro titulo Pater Sacu posuit. — A másiknak felső fele Csév- ről került ide, alsó fele állítólag esztergomi.

7