Balogh Albin: Vezető az esztergomi régészeti múzeumban (1941)

1926-ban Klebelsberg kultuszminiszter rendelkezése folytán a múzeum az Obermayer-há- zat kapta meg helyiségül (Deák Ferenc-utca 1.), ahol a hosszú stagnálás után rohamosan gyarapodó anyagát öt szobában tudta kiállítani. Esztergom város azonban 1933-ban az épületet polgármesteri lakásnak igényelte, úgyhogy a múzeum hajlék nélkül maradt volna. Serédi Jusz- tinián bíboros hercegprímás ekkor engedte át a régészeti múzeum számára a Bibliotheca emeleti nagytermét, az 1860. évi nagy nemzeti tanácskozás helyiségét.

Az Esztergom-vidéki Rég. és Tört. Társulat, mely anyagi segédeszközök híján a múzeumot addig is majdnem kizárólag csak erkölcsi támogatásban tudta részesíteni, 1934. dec. 27-én tartott közgyűlésén lemondott a régészeti múzeum tulajdonjogáról s azt a bíboros hercegprímásnak adta át.

Ekkor egyesült az esztergomi Keresztény Múzeum ősrégészeti és római gyűjteménye a múzeum régi anyagával, melyből viszont a művészettörténeti értékek és a kőtár a Keresztény Múzeumba és a bazilika kincstárába kerültek. Brenner Ferenc régészeti gyűjteményének jelentékeny része vétel útján jutott a régészeti múzeum birtokába. Értékes anyag a bencés gimnázium letétje is.

A Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelőségének anyagi támogatásával a régészeti múzeum 1939. nyarán raktárhelyiséget kapott és belső berendezése átfestésre került. Ezzel kapcsolatosan teljes átrendezés vált szükségessé, melyet ismét a múzeum vezetője végzett.

4