Balogh Albin: Vezető az esztergomi régészeti múzeumban (1941)

A XIII. szekrény a római provinciális művészet néhány alkotását mutatja be. A szekrény tetején római férfi kőarcképe valószínűleg a IV. századból való. A szekrényben két férfi fej bizonyára síremlékről letört részlet nagyobb kompozícióból. Egy női alak tulajdonképen nagyobb edény füle volt. Igen realisztikus egy fehér márványból készült satyr-fej. Közepén valószinűleg császár-szobor feje van elhelyezve ; agyagból készült, idealizálva és határozott művészi érzékkel. Kisebb bronz szobrocskák részben töredékes állapotban agyagból és bronzból egészítik ki a kollekciót, köztük az egyik a napistent akarja ábrázolni, míg egy izmos, a III. századra valló, továbbá két töredékes férfi-alakos szobrocska minden attribútum nélkül van. Plasztikus ábrázolás a két háromszögbe menő agyagarc is, ezek épületek díszítésére szolgáltak. Egyik edényről letört fülrész kacsafejet ábrázol.

A szobrok közül legművészibb kétségtelenül az az aranyozott bronz Sílvanus-szobor, melyhez hasonló a nápolyi múzeumban látható. A II. század közepe táján készült szobor mosolygós, szakállas férfi mellképét adja, amint egyik kezével ruhájának redőjébe nyulat, növényeket fog össze. A hazai római-kori kis plasztikának egyik legszebb alkotása, lelőhelyül Pozsony megye déli részét mondották.

A plasztikai sorozatba illeszthetők még az achátba és karneolba stb. készített intagliók és kámeák kis csoportja is, valamint két bronz mécses, az egyik sarus emberi lábat ábrázol. — A fibulák csoportja változatos formákat tüntet föl.

21