Balogh Albin: Vezető az esztergomi régészeti múzeumban (1941)

A VI. szekrénnyel bezárul a bronzkori emlékek kiállított sorozata, mely így hézagosán is beszédes bizonyítéka annak a nagy fejlődésnek, melyet az emberi művelődés a kőkortól kezdve aránylag rövid idő alatt tett meg,

5. Vaskori emlékek.

Az emberi művelődésben jelentős állomás egy új fémnek, a vasnak föllépése. A termésállapotban is olvasztható és alakítható réz és ón, valamint keményebb ötvözetük, a bronz föl- használása aránylag egyszerű föladat volt. A tiszta vasnak a salaktól való megtisztítása, a vaskohászat már sokkal bonyolultabb művelet s így érthető, hogy az ember csak hosszas kísérletezések után jutott a vas teljes birtokába. A történelmi korokat nálunk megelőző vaskort két szakaszra is szokás osztani : a hallstatti és a La Téne-korszakra, mindegyik szakaszt az első ismert nagy lelőhelyéről nevezve el.

Múzeumunkban a hallstatti vaskor különösen gazdagon van képviselve, főként Siittő, Lábatlan és Nyergesújfalu szolgáltatott értékes anyagot, úgyhogy ebben a vonatkozásban vidéken csak a soproni múzeum purgstalli leletei foghatók hozzá, pedig a raktárban lévő anyag is rendkívül értékes.

Mindenekelőtt a süttői tumulusokból kiásott óriási urnák tűnnek szembe, jellegzetes alakjukkal és fekete szinükkel. Nem egyet gra- fitos díszítés ékesít. Az egyik szinte egyedülálló gazdag bemélyített díszítésével. A lábat- lani edények egyszerűbbek, de nem közönséges formákat tüntetnek föl.

16