Balogh Albin: Vezető az esztergomi régészeti múzeumban (1941)

hunyt szoborképe, de fölirata fönntartotta e vidék azal kelta lakosságának emlékét, Solva neve pedig egyezik az Esztergom szentgyörgy- mezei Dunapartján, a Várhegynek támaszkodó kelta telep nevével. (Solva, Salva mansio.)

3. Kőkori emlékek.

Őskornak általában azt a kort szokták mondani, amelyből nincsenek írásos történeti emlékeink. De nemcsak az emberiségnek van története és őstörténete, hanem a földnek is. A geológia maguknak a földrétegeknek alakulását vizsgálja, a palaeontologia pedig azokkal az őslényekkel foglalkozik, melyek a föld régebbi korszakaiban éltek, akár a tengerben, akár a szárazföldön.

A jobboldali első fülke I. szekrényének három polcán látható leletek bizonyítják, hogy Esztergom vármegyét hazánk többi területeivel együtt ismételten tenger borította. Erről tanúskodnak a mészkőbe, márványba vagy homokkőbe ágyazott tengeri kagylók és csigák (Süttő, Dorog, Tokod), köztük az Esztergom szent- györgymezeí Dunapartján található kecskekörmök. Igazolják továbbá a megkövesedett cápafogak, melyekből néhány szintén látható a szekrényben.

Nem a mai flórához tartoztak azok a fák sem, melyeknek néhány megkövesedett darabja faopállá csiszolható.

A szárazföldi őslények maradványai már a föld újkorából valók. Nálunk elég szokatlan

9