A Sátorkőpusztai-barlang
Tartalom - A barlang tudományos dokumentumai
üregképző vegyi hatások érvényesülését a gravitációs hidrodinamika nem irányította. A többi hidrotermális üregünk ugyanis a Sátorkőpusztai-barlangnál komplexebb, több tényezős keletkezést mutatnak. E barlangban a gipsz valószínűleg helyi eredetű, azaz a kénsavtartalmú víz az üreg falának mészköveivel kémiai reakcióba lépve alakulhatott ki. Az aragonitoknak két fő kifejlődési típusát lehetett elkülöníteni: a tűszerű kristályosat és a borsóra, szőlőfürtre emlékeztető formájút. A barlang ásványtani érdekességei közé tartoznak a pirit utáni pszeudomorfózák. A Sátorkőpusztai-barlang keletkezésének idejét Jakucs László a harmadkorra vezette vissza, amikor a hegyvidék mai arculatát eredményező töréses hegyszerkezet kialakult, s a törések mentén feltört hévforrás-tevékenység erősen kifejlődött. " A Karszt és Barlang folyóirat (1989. évf. I-II.füzet) Takácsné Bolner Katalin és Kraus Sándor tanulmányát közölte „A melegvizes eredetű barlangok kutatásának eredményei" címmel. A tanulmány részletesen elemzi a melegvizes eredetű barlangok kialakulásával foglalkozó hazai és külföldi kutatások eddigi eredményeit, kialakulásukra vonatkozó elméleteket, típusaiknak felosztását. A barlangok felsorolásánál a felfedezések időpontjainál sorolja fel a Sátorkőpusztai-barlangot. A tanulmány sok szempontból érinti a barlang formavilágát, az ásványkiválásait létrehozó hidrotermális jelenségeket, de a barlangról név szerint máshol nem emlékezik meg. Fontos dokumentumként tekinthetjük az „Állapotfelmérési jegyzőkönyv a Sárorkőpusztai- és Srázsa-barlangokról" című dokumentumot. Készítette Kraus Sándor 1993. január 23-án, kiegészítette a kutatócsoport részéről Lieber Tamás. (3.11. ábra) A ma kutatógárdája is fontosnak tekinti a barlang népszerűsítését, megismertetését, főként a természetjárók és a felnövő fiatalság előtt. Az Élet és Tudomány 1998/34 „Szép hazánkat járva" rovatában ismertető cikket közölt Lieber Tamás és Mézes Nándor tollából a „Sátorkőpusztaigipszbarlang" címmel. A cikk a turisztikai jellegű barlang látogatásának lehetőségeit népszerűsíti, amelynek során röviden bemutatja a barlang formavilágát, ásványait, a felfedezése óta elszenvedett részleges károsodását. A barlang élővilágának bemutatása mellett a barlang „megmosdatásának" eseményeiről is hírt ad. Beszámol egy különös jelenségről: a felszínen zajló vihar alatt a barlangban tartózkodó kutatók feltehetően villámlás során létrejött elektromos ütést tapasztaltak a sziklafalon. Michel Siffre: „Barlangok" című könyvében (2002-2003.) rendkívül rövid terjedelemben említi a Sátorkőpusztai-barlangot (Székely Kinga kiegészítésével), kiemeli a barlang jelentőségét felfedezése idején, ami „alapján a szakirodalom is a hévizes eredetű barlangok legjellegzetesebb típusaként tartja számon". Külön kiemeli a barlang ásványkiválásának jelentőségét. 2003-ban jelent meg „Magyarország fokozottan védett barlangjai" című kötet, melynek a „Sátorkőpusztai-barlang és a Strázsa-barlang" című fejezeteit Takácsné Bolner Katalin írta. A barlang felfedezésének eseményei mellett részletesen ismerteti a barlang morfológiai jellegzetességeit: az egymásba nyíló gömbfülkéket, a vertikális rendszert mutató járatokat, s a barlangban előforduló ásványokat. Leírta, hogy a térkép és a gipszmodell elkészítése után nincs nyoma az ásványtani feldolgozásnak. Bár Venkovits István a felfedezést követően kiadja első publikációit a barlangról, és sokat tesz a védetté nyilvánítás érdekében, de Jakucs László morfológiai megfigyelésein, valamint a belőlük levont, a barlang nemzetközi hírnevét 47
