A Sátorkőpusztai-barlang

Tartalom - A legújabb kutatások

A hasadék alját a létrával szembeni északi oldalon gömbfülkék sora szélesíti. Itt látszik legjobban, hogy hiába szép kristályos a felső rész, a lejjebb lévő gömbfülkék teteje csupasz, porló. A létra felőli déli oldal, amely a Főakna aljához csatlakozik, tulajdonképpen az ott felhalmozódott kalcitréteges, cseppköves, kitöltés. Felül kb. 1 m mélyen nyúlik be a rétegek közé egy lapos, visszaoldódott borsókővel borított járatocska. A többi felületen gömbös felületű beoldódások látszanak. A létra aljánál, mögüle indul egy 0 70 cm-es kör keresztmetszetű 1,5 m hosszú, ferde feláramlási csatorna. Falát borsókőszerű lerakódás vonja be, alja középvonalában alacsony taraj, mintha kettéosztaná, betorkollásánál ásványkiválásból származó perem van. A járat alsó vége a Ferde-teremből induló Kerülő-akna tetejéhez csatlakozik. Felső végén jobbra (Ny-ra) egy 0 1 m­es gömbüst öblösödés csatlakozik hozzá, melynek fele málló falú, a másik fele viszont a fent említett réteges üledékfal aljába oldódva feltárja annak keresztmetszetét. A 70 cm vastag rétegsor 0,5-2 cm-es vörös agyaggal kezdődik, ami az alapfalra települ. Erre lemezes, kérges kalcitrétegek rakódtak. Vastagságuk 1 -2 cm. A létrától kétfele induló folyosó nyugatra lejtő irányába haladva 1,5 m-re balra indul egy gömbös formájú járatocska, vissza a Főakna alja alá. Borsóköves bevonat borítja, de látszik, hogy ez is az üledéksort harántolja. 80 cm után két kis gömbfülkékbe torkollik. Ezek fala mikroboxworkkal fedett kalcitos, tehát már a kőzetbe oldódtak. Alsó részükön csatlakoznak a hasadékban jóval lejjebbről induló nagyméretű gömbüst-sorhoz. A Kereszt-hasadék északi oldalán a fentebb már említett kopár gömbfülkékből indul lefele a Ferde-terem tetejére vezető kettős kürtő, aminek felső része még, porló falú 0 50cm-l m-es gömbfülkék sora. A legnagyobbat vörös és sárga kalcittal kitöltött repedések járják át, melyek enyhén kipreparálódtak, valószínűleg az aszimmetrikus kiporlástól. Az alsóbb részeket a szokásos kalcitos kéreg borítja. Tovább lefelé már mindkét oldalt vastag ásványkéreg vonja be. Mikroboxwork, apró (eredetileg) fehér borsókövekkel. Eldugott üregekben 2-10 mm-es aragonittü pamacsok, helyenként gipszkéreg. A főte egyik üregét rostos szerkezetű kalcit borítja melynek peremén apró aragonit tüpamacsok alakultak ki. Az aljzatot széttaposott, szennyezett borsókő és cseppkő alkotja, melyet a létra mellett a befolyó vizek erősen visszaoldottak. A létra mögött kis területen csíkosán rétegzett, magas mésztartalmú üledékpad látszik, alján törmelékes borsókővel. A lejtős Kereszt-hasadék aljánál délre megnyíló nagyobb méretű gömbfülkék visszanyúlnak a Főakna alá. Főtéjük a szokott málló felület. Méretük 0 1-2 m-nél nem nagyobb. Alsó részüket kalcit és egyre vastagabb gipsz borítja. Akisebb üregekben tűs ásvány-pamacsok vannak, gipsz és kalcit vegyesen. Alatta a kalcitnak több nemzedéke ismerhető fel. Vastag sárgás paplanszerü , helyenként tüpamacsos, de itt-ott erre rakódva porlékony fehér rostokból és borsókövecskékből álló, 1-4 cm­es foltok látszanak. Vastagságuk 0,5-1 cm. Mellettük szinte lefolyás-szerüen 0,5 cm-es gipszkéreg fedi a kalcitot. A cukorszövetü gipsz néhol maga is rostos szerkezetű. Szinte lebegve elválik az alatta levő kalcittól, 1-3 mm-es hézag van közöttük. Ebbe a résbe lógnak be helyenként a hajszál vékony, 0,5-1 mm-es gipszrostok. Néhol olyan, mintha némileg visszaoldotta volna a kalcitot, máshol ennek semmi nyoma. Sok helyen a kalcitot mm-es borsókák borítják, néhol a hajszálnál is vékonyabb kalcittük is belógnak ebbe a hézagba. Egy felső oldal-gömbüst a szokásos porló főtéje alatt az ugyancsak jellegzetes mikroboxwork társulást 0,5-1 cm vastag gipszkéreg borítja. 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom