A Sátorkőpusztai-barlang
Tartalom - A legújabb kutatások
A kis gömbüst fölött a baloldalon50x30 cm-es felületen boxworkos kiválás. A szürke, fekete boxworkon fehér tüpamacsok nőttek, tehát ez a fekete szín nem antropogén szennyeződés. Az aljzatnál, a kopott borsós, tűpamacsos réteg fölött, egy kis kalcit-perem mögött 2 cm magas repedés van, benne minden irányba álló hajszál vékony limonitos kalcitlemezek találhatók. Kipreparált kalcitlemezek gömbüst alján A nagy kettős kupola alja a Kristály-fülke előterét jelentő 2,5 m mély 80 cm széles 2.2 m hosszú, K-ÉK-Ny-DNy irányú tűpamacsos aragonittal borított alsó hasadékjárat. Ezt a hatvanas évek végén bontották ki a jórészt kőzetlisztes feltöltődésből. Fölötte jókora ovális, északi irányba öblösödő, málló falú kupola képezi a főtét. Aljáról indul a Kristály -fülke rendkívül szűk közel függőleges kürtője. Fölötte balra kb. 1,1 m magasságban 0 6 cm-es hévforráscsövecske látszik, kb. 15-20 cm hosszúságban. Fölötte jelenik meg a kb. 2 mm vastag fehér, cukorszövetü gipszkéreg, a kalcitot bevonva, de vissza nem oldva. Ettől lefelé egyre vastagabb rétegben bevonja a hasadék kalcitos falát. A hasadék közepén az aljzat magasságában északi irányba (jobbra) egy lejtős gömbfülke-sor indul, szűk, alig járható szűkülettel. Az első kb. 0 lm-es kalcit és gipsz bevonatú, majd még szűkebb átbújás után kicsit nagyobb, hasonló következik. Aljukat törmelék borítja. A hasadék belső végének felső részét bemosott (?) réteges, valószínűleg a fal mállásából származó kalcitpor üledék tölti ki 70 cm vastagságban. A kitöltés felső harmadánál 2 cm vastag gipsztörmelék sáv is van. A két oldalon a hasadék gipszréteges fala láthatólag folytatódik a kitöltés mögött. Bontásra érdemes hely. Alatta a hasadék aljzatát, kőtörmelék alkotja, amiben a gömbüstös fal folytatódni látszik lefelé, szintén feltárásra várva. A hasadékból visszamászva, annak belső vége fölött két kicsi, nem járható gömbfülke van, felül porló, vörös limonitos repedésekkel átjárt, alul kalcit-bevonatú fallal. Aljukat törmelék fedi. A hasadék fölött a déli (bal) oldalon két egymásba nyíló gömbkupola nyílik, felfele. Az alsó 0 2 m-es, lényegében egy porló falú gömbszelet, amit keresztül kasul járnak a sárga kalcittal kitöltött mm-es repedések. Ezeknél a gömbhéj 1-2 cm-es térbeli eltérése látszik, amit nem elmozdulás, hanem a kiporlás aszimmetriája okoz. A repedések síkja nem merőleges a fal érintőjére, így a konkáv oldalon mélyebben ki tudott hullani a málladék, a konvex oldalon maga a kalcitér némileg jobban megtartja azt, kisebb kiemelkedést okozva. Az üreg alsó részén limonitos agyaggal kitöltött 0,5-1 cm széles repedés is van. A gömbszelet bal (K-i) oldalán, alul kisebb, 0 1,5 m-es fél gömbfülke nyílik. Felső részén a mállott, repedésekkel átjárt fal-anyagot 2-5 cm vastagságban kalcit cementálja össze enyhén, ami nem porként, hanem nagyobb szögletes darabokban hullik ki a repedések közül. Alatta a fal még mindig megbontott, helyenként porló, de látszólag megtartja az eredeti kőzet szövetét. Itt nem gyakoriak a mikro-repedéseket kitöltő vékony kalciterek, csak leheletnyi sárga agyagos bevonat fedezhető fel azok falán. Ez a struktúra még jobban hasonlít a dolomit porlódásakor keletkező szögletes darabkákra, csak itt szinte krémesen kenődő finom porrá morzsolható szét a fal-anyag. Iw mwí iwSii'mliiailM i lii uii 89
