A Sátorkőpusztai-barlang

Tartalom - A Sátorkőpusztai-barlang feltárásának története

őrzését, védelmét vállalták, többször is megpróbálták biztonságosan lezárni a barlangot közel a bejárathoz, de hiába voltak erőfeszítéseik, a beépített ajtókat rendre feltörve, sőt felrobbantva találták. Mind Venkovits István írásaiból, mind Jakucs László egyidejű és későbbi elbeszéléseiből ismerjük a feltárás időszakának vázlatos eseményeit, de szerencsénkre előkerült néhány kézirat, levél és egyéb dokumentum, amelyekből nyomon követhetőek az események. A dorogi fiatalok megbízták Venkovits Istvánt, hogy nevükben járjon el a barlang védetté nyilvánításának megindításáért, amit Budapesten kellett kezdeményezni. (2.1. ábra) Rendkívül érdekes vázlata készült el a barlang látogatás szabályzatának a Természetbarátok Turista Egyesületének Dorogi Csoportja bélyegzőjével ellátva. Arról tanúskodik, hogy komolyan végezték a rájuk bízott feladatot, a barlang őrzését, bemutatását. Ebben rögzítik, hogy: yy 1. A barlang látogatásának időpontja minden vasár- és ünnepnap, 7 nappal való előzetes bejelentéssel viszont bármely tetszés szerint nap. 2. A barlang megtekintése személyenként X forint. A belépődíjban világítási költségek nem szerepelnek. 3. A barlangot mindenki saját felelősségére látogathatja, az előforduló balesetekért az egyesület felelősséget nem vállal. 4. A barlangban fényképezni tilos! 5. A barlang értékeit, a cseppköveket, kristályokat megrongálni és letörni szigorúan tilos! Tetten érés esetén a letört példány centiméter nagysága szerint pénzbírság fizetendő (!) 6. A barlangban csak nem kormozó karbidlámpa használható, erről a vezető előzetesen tartozik meggyőződni. A barlang Magyarország páratlan természeti értéke, kérjük az igen tisztelt látogatókat, hogy a barlang megóvása érdekében a fenti utasításokat betartani szíveskedjenek!" (2.2. ábra) Az 1947-es év a barlanggal kapcsolatban sok tennivalót adott mind a két kutatónak. Jakucs László cikkek sorát jelentette meg a barlang bemutatására, előadást olvasott fel a Magyar Rádióban is, Venkovits István pedig a dorogi fiataloktól kapott megbízás alapján elkezdte a barlang védelmével kapcsolatos szervezési munkákat, egyben vállalta az ásványtani meghatározó munkák elvégzését. A barlang genetikai feldolgozását a két kutató együttesen tervezte elvégezni. Venkovits már 1946. decemberében a Magyarhoni Földtani Társulatnál tartott szakülésen ismertette a barlang felfedezését, rendkívüli tudományos jelentőségét és a megőrzése miatti hivatalos eljárások szükségességét, egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy a barlang iránt meginduló rendkívüli érdeklődés nem csak előnyökkel járt, hiszen a felfedezés híre természetes módon felkeltette a szakembereken kívül a barlangászok és a kíváncsiskodók érdeklődését, akik kézzelfogható emlékekkel tértek haza a barlang megtekintése után. Egyúttal javasolta a terület kisajátítását, a barlang védetté nyilvánítását, ami nem ígérkezett könnyű feladatnak. Emlékeztetőt állított össze dr. Antal László ügyvédnek, az ajkai szénbányák kormánybiztosának, a Magyar Barlangkutató Társulat ügyészének, akit arra kért, hogy mérje fel jogi úton a barlang védetté tételének lehetőségeit és az esetleges kisajátítás útját. (2.3. ábra) 13