A Sátorkőpusztai-barlang

Tartalom - A legújabb kutatások

fordul elő, de már a Kristály-fülke feletti hasadékban, a bejárat alatt -5 m-en megjelenik. Fehér színű rétege az összetapadt kristálycukorra emlékeztető szerkezetű. Vastagsága itt a még csak max. 6 cm. Települése már itt kérdéseket vet fel, mivel sokszor nem közvetlenül az alatta lévő réteghez tapad, hanem hézaggal hidalja át azt. És főleg, nem látszik alatta sehol visszaoldás. A Ferde-terem átmenetet képez az alsó zóna felé. É-i fala hasadék-szerú, már nem a gömbös oldottság jellemzi. A főtéjében viszont még nagyméretű kopár gömbkupolák alakultak ki. Lejjebb megjelenik az alsó zónára annyira jellemző kipreparált kalcitér és boxwork Ásványrétegei is átmenet jellegűek. D-i oldalán jelentős beszivárgás történik, ezért ott cseppköves, huzat-borsóköves, ugyanakkor üregeiben gipszkérgeket, sőt apró gipsz-oszlopot találunk. É-i falát a párnás kalcit (aragonit?) tüpamacsok borít(ották amíg el nem pusztították). A Kacsa alatti főte különösen látványos sárga, barna, vörös elszíneződésü tüpárnás bevonatokat tár elénk. Aljzata cseppkőlefolyás, illetve huzat-borsókő vastag rétege, de sajnos súlyosan károsodott. Az alsó zóna lényegében a Kővirágok-terme, a bejárat alatti -20 m-től lejjebb. Két ismert párhuzamos szük feláramlási kürtő köti össze a felső zónával, s ezek is csak két kisebb „ablakon" nyílnak a Nagy-aknának nevezett, bár korántsem a legtágasabb vagy legmagasabb kürtőbe. Úgy tűnik, az egész felső zóna, összes aknájával kupolájával ezen a két ablakon keresztül történt feláramlás hatására alakult ki, hacsak a Ferde-terem cseppkőkérges aljzata nem rejt tágasabb kapcsolatot. A Kővirágok-terme két jelentős méretű üregrészből áll. Határozottan felismerhető a már említett ÉK-DNy-i irányultságú szerkezeti vonal meghatározó szerepe. A keleti teremrész ezt a vonalat követő hasadékbarlang jellegű, bár az oldás jelentősen átalakította a struktúráját. Déli és középső részén közel 10 m-es magasságba felnyúló tágas kürtők jellemzik. Ezek főtéjében gömbüstös formák jelennek meg, de méreteik sokkal szerényebbek a felső zónában megszokottnál. Oldalirányban is nyílnak kisebb-nagyobb oldott üregek. Északi vége egyre alacsonyabb, a Disznófürdő kuszodájában ér véget. A formakincs szembetűnő része a mindenütt jelenlévő boxwork, és a nagyméretű, szinte drapériaszerüen belógó kalcit-lemezek sokasága. Csak a legfelső, záró gömbüstös főte felületéről hiányoznak. A kalcit telérek sokszor szélesek, annyira, hogy nyílt üregeket is rejthetnek. Belsejüket fennőtt rombos és főként szkalenoéderes kristályok tömege béleli. Valószínűleg ezekről készült a barlang mindmáig talán egyetlen szakirodalomban közzétett ásványtani vizsgálati eredménye (MIKSA 1955). A Nagy-akna térségében a Ferde-teremben már észlelt jelentős beszivárgás folytatásában cseppkő és huzat-borsókő képződés történik. A Ny-i teremrész 1.5 m-rel mélyebb szinten sokkal alacsonyabb főte jellemzi. Ez a terem középső részén, az egykori Kadic- akna fölött és a D-i részen is jelentős felületen egykori főteomlás nyomait mutatja. Itt is vannak felmagasodó oldott aknák, de ezek méretei meg sem közelítik a K-i részben levőket. Érdekes viszont, hogy ezeknek a sokkal alacsonyabban elvégződő kürtőknek ugyanúgy kopár, gömbüstös Kalcit-lemez a főtében 123