Magyarország Műemléki Topográfiája – 1. kötet, Esztergom

FŐSZÉKESEGYHÁZI KÖNYVTÁR - Francia és flamand emlékek

(118. 1. 5839. sz.) Egy XVIII. századi bejegyzés szerint a kéziratot Ludewig Könyvtárából 18 márkáért vették meg. Az első két levél hiányzik. la lap. Felső szélén a XVlII. századból, Foucault bejegyzése: ,,Ex Abbatia Moissiacensi." 28b lap : „Quale incastello lucullano sit scelus in Paulum ..." Q iniciálé (22 x 22 mm) zöldkeretű körben, piros alapon, négy zöld levélből álló egyszerű motívum. A betű alsó szárát kis piroszöld színű sárkány képezi, amelynek farka csomóba bogozódva, kis levélkében végződik. 166a lap: „. . . Vivát in eternum codicem qui scripserat istum, mercedem a Domino percipiatque suo." 168a lap (Későbbi bejegyzés.): „Epistolae Gregorii M. sive s. papae ab ann. 589. ad 604. maximi momenti sunt, editae cum inter alia Gregorii magni opera, tum etiam in tomis conciliorum. Cum vero plurimae suppositae sint vei interpolatae, inspersis multoties commentis: igitur nihilomnius hic codex magni est favendus. Cimeliis subtractus abbatiae Moissiacensis et aere meo redemptus est MDCCXXII. J. P. Ludewig Fridericianae cancellarius. Catalogus praestantissimi thesauri Librorum typis vulgatorum et manuscriptorum Joannis Petri de Ludewig publicae auctionis lege finitis nundinis Lipsiensium vernalibus 1746 Libris addidit et indicibus illustravit M. Joannes Dávid Michaelis. Cum praefatione illustris viri Christiani Wolfii. Halae Magdeburgicae, Sumptibus Bibliopolii Lüderwaldiani. MDCCXLV. 86. I. — Ocsovszky 28.1. — Majer 294.1. — Csontosi 308.1.2. sz: — Ex Libris 14. I. 84. sz. — Lehmann 168—170. I. 17. (Mss. III. 180.) EVANGELISTARIUM. Latin. Quart. XI. század. Hártya. 223x140 mm. 1 + 165 levél- Rongált, a levelek külső széle restaurálva, kitoldva. Gondos karoling minuszkulákkal 25 sorba írva. Vörös feliratok. Kék, zöld, vörös kezdőbetűk. 20 iniciálé. Kötés : XVIII. századi, barnabőr lemezpapiron, arany keretdíszítéssel. Sima aranymetszés, a sarkokban díszítéssel. A kötés hátán: P: I: S: 1737. A kódex eredeti kötését Oláh Miklós újjal pótolta 1554-ben, majd 1712-ben és 1737-ben újrakötötték. Maastrichti (?) munka a XI. század utolsó negyedéből (1078?). Az észak-frank jellegű kódex a Liége—Maastricht-i egyházmegye egyik bencés monostorában készült. A kódex még valószínűleg a XI. században a bevándorolt francia bencésekkel került hazánkba, s itt később másoláshoz mintapéldányként használták. 1554-ben a kézirat Oláh Miklós esztergomi érsek tulajdonában volt (165a lap). 1770-ben Richwaldszky György esztergomi kanonok Újbányán vásárolta az esztergomi káptalan garamszentbenedeki prefekturája részére. 1806-ban Arady János esztergomi kanonok a nagyszombati káptalani könyvtárba vitte. (Ia lap.) Oláh Miklós a kódex keletkezési idejét 1078-ra tette, de erre vonatkozó egykorú adat a kódexben nem található; valószínűleg a régi kötés alapján jelölte meg Oláh a keletkezési időt évszámmal. A rongáltlapú kódex iniciáléi nagyobbrészt épen, régi frisseségükben maradtak meg. A keretezetten iniciálék a XI. századi francia bencés kolostori iskolák kódexdíszítő modorában készültek; a kézirat bencés miniaturista kitűnő munkája. A betűket zöld, vörös, s halványabb kék alapon vörös vonalakkal szegélyezett, gyors ritmusú, körbekanyargó indaszárak díszítik, vörös árnyékolású, csipkésszélű levelekkel. Az indaszárak és levelek alapszínét a fehér pergamen alkotja. Ia lap: (Később beragasztott előzéklevél.) „Georgius Richwaldsky C[anonicus] S [trigoniensis] emi Üjbanyae et donavi Capitulo Strigoninensi pro praefectura S. Benedicti A. o. 1770. — Anno Domini 1806 die 21-a Septembris ab Illustr. Dno Joanne Nep. Arady Eppo Dulcinensi uídébmf- axc predjw wobtT-ln «u ümmmep' r fSiiRRfrtwm.,. 323. kép. 17. (Mss. III. 180.) Evangelistarium. XI. sz. 77a lap. et Praep. S. Georgii ex S. Benedicto allatus atque cum consensu Ven. Capituli E. M. Strig. eiusdem Bibliothecae catalogo insertus." Ib lap : „Librum hunc Evangeliorum antiquissimum, circa Annum domini Millesimum septuagesimum octauum scriptum et situ macieque pene consumptum renouauit, ornauitque in glóriám Dei Reuerendissimus D. Nicolaus Olahus Archiepiscopus Strigonien. Primas Hungarie Legátus natus etc. Anno domini Millesimo quingen. mo quinquagesimo quarto." — Lejebb XVIII. századi bejegyzés: Renovatus 1712, 1554... A. o. 1737 la lap: (In illo tempore.) I iniciálé (88x22 mm) zöld és kék alapozású betű; ez végighúzódik a lap belső oldalán. A betűt vörös vonalakkal körvonalazott dús, fodrosszélű, duzzadtabb stilizált levelek díszítik. 6a lap : (Liber generationis . . . Cum esset desponsata mater ....) 2 iniciálé: L és C betűk, zöld alapon vörössel szegélyezett fehérindafonatos, fodrozottlevelű növényi díszítéssel. 8a lap: (In principio erat verbum.) / iniciálé (114x25 mm). Kék, zöld s halványsárga alapon hét egymásbakapcsolódó vörössel szegélyezett, s belül vörös kockahálózattal díszített indakörből képzett betű. Festett iniciálék még a következő lapokon találhatók: 10b (C) ; 51b (S) ; 76b (V) ; .327