Magyarország Műemléki Topográfiája – 1. kötet, Esztergom

FŐSZÉKESEGYHÁZI KÖNYVTÁR - Francia és flamand emlékek

15. PONTIFICALE ROMANUM. (OLÁH-PONTIFICALE.) Latin. Folio. 1543. Papír. 335x235 mm. 268 levél, (i előzéklevél + 6 számozatlan levél+ 261 arab számokkal számozott levél.) Vízjegye: kör, hasonló Briquet 3082, 3086. Két hasábon 39 sorba írva. Vörös fejcímek és szövegrészek. Színezett fametszetek és iniciálék, két színezett fametszetű lapkeretdíszítés. 1 nagy, egész lapot betöltő festett címer ábrázolás, 1 kis festett címer, 1 nagyobb s 2 kicsiny festett díszítő motívum. Kötés: XVII. századi, vörös bársony, lehajló széllel, fatáblákon (350 x 245 mm) aranyozott ezüst veretekkel, 8 emberfővel s ornamentikával díszített sarokverettel, két köldökverettel, 4 csattal. A két köldökvereten Oláh Miklós címere, körirattal: A. R™i D. NIC. OLA. ARCHIEPI. STRI. PRIM. UNG. LEG. NATI ZC. Velencében, 1543-ban készült, a Giunta testvérek nyomdájában. A fametszetdíszítések színezése, a kis címer és a három díszítő motívum festése még Olaszországban készülhetett. Oláh Miklós esztergomi érsek (1553—1568) egész lapot betöltő festett címere minden bizonnyal valamivel később készült magyar munka. Lásd 321. 1. 11. sz. 320. kép. A nyomtatvány Oláh Miklós tulajdonában volt. Az ia lapon olvasható egykorú latin bejegyzés szerint az esztergomi székesegyház káptalanjának 1618 májusában, Pozsonyban, ajándékozta Pázmány Péter, akinek a könyvet Heteesi Pethe László végrendeletileg hagyományozta. A Pontificale a XVIII. században a Nagyszombatban lévő esztergomi káptalani könyvtárban volt : a könyvtár 1790-ben és 1833-ban készült katalógusaiban szerepel. (Catalogus Biblioth. Ven. Capituli E. M. Strigon. Anno 1790. Tomus 1. 341.1. és Catalogus Biblioth. Super Ven. Capi. E. M. Str. Tyrnaviae A. 1833. 161 1. N° I. 12.) A nyomtatvány fametszeteinek kitűnő színezését valószínűleg még Olaszországban készítette egy elsőrendű miniátor. Ugyancsak ő festhette az ialap fametszetű keretdíszítésében, két angyaltól tartott kis festett Oláh címert, amelynek színezése a fametszetekével teljesen megegyez k, továbbá a Ila. lapon, a tulajdonképeni címlapon található aranyliliomos díszítő motívumot és mellette a két parányi díszítőmotívumot is. Az előzéklap nagy festett címere, a keresztrefeszített Krisztus ábrázolásával minden bizonnyal már Magyarországon készült, Oláh Miklós esztergomi érseksége idejében. 16 lap (előzéklap) : Oláh Miklós címere (leírását lásd a 321. lapon). 11a lap (címlap) : „PAVLOIII. PONT. MAX. PONTIFICALE ROMANUM Venetiis apvd Jvntas MDXLIIII." A címlap közepén nagyobb négyszögletű díszítőmotívum (45 x 45 mm) foglal helyet: kék alapon háromágú arany liliom. Az alapot arany arabeszkek és két arany virág díszítik. Tőle jobbra és balra egy-egy parányi aranymintás kék díszítőmotívum. la lap: A színezett lap fametszet keretdíszében alul középen, két angyaltól tartott kicsiny Oláh címer van festve. Az ötszirmű virágok karminpiros színűek. A címer színezése megegyezik a lapkeretdíszítés színezésével. 261b lap: „Uenetijs apud heredes Luceantonij Junte Florentini anno 1543 mense Maio." Brunet, Jacques-Charles : Manuel du Libraire . . . Paris, 1863. IV. 814. I — Frankfurter Bücherfreund. 1.1899—1900.171. lap. N° 2211. — Bohatta, Hanns : Katalog der Liturgischen Drucke des XV. und XVI. Jahrhunderts . .. Wien, 1910. II. 23—24 lap. No. 368. Dankó József: Történelmi, műirodalmi és okmánytári részletek az esztergomi főegyház kincstárából.Esztergom. 1880. 21. lap és LIV. tábla. — Egyházművészeti Lap, 1880. 373. I. — Könyvkiáll. Emi. 1882. 234. I. 5. sz. — Tört. Főcsoport, 10. I. 2106. sz. — Lepold Antal : Adatok az esztergomi főszékesegyházi kincstár történetéhez. Esztergom, 1929. 12. I. (Klny. az Esztergom 1928. évf.-ból.) — Egyházműv. kiáll. 1930. 161. I. 615. sz. FRANCIA ÉS FLAMAND EMLÉKEK 16. (Mss. I. 22.) EPISTOLAE S. GREGORII MAGNI PAPAE. Latin. Folio. XI. század. Hártya. 303x205 mm. 168 levél. Csonka. Szabályos, kis karoling minuszkulákkal 41 sorba írva. A fejezetcímek zöld aláfestésű majuszkulákkal írottak. Vörös, kék, zöld kezdőbetűk, némelyike sajátszínű kis indadíszítéssel. 1 kis iniciálé. Kötés : XVII. századi barna papír, fatáblákon. A boritéklip XVI—XVII. századi, két hasábon írt francia szövegű pergamen. A kötés felső táblájának boritékhpján ex libris: két oroszlántól tartott ovális címerpajzsban ágaskodó, koronás oroszlán; „Ex bibliotheca Nicolai Joseph Foucault comitis consistoriani" felirattal. Francia, mindenbizonnyal moissaci munka a XI. század utolsó negyedéből. Az igénytelen díszítésű kódex a moissaci apátságból származik. A XVIII. században Nicolas Joseph Foucault francia archaeológus (1643— 1721) kéziratgyüjteményében volt, ahonnan 1722ben Johann Peter Ludewig német történetíró (1668—1743) híres könyvtárába került. (A Foucault-féle kéziratok nagy része, mintegy százötven darab, már korábban, 1711-ben a párizsi Nemzeti Könyvtár tulajdonába jutott.) A Ludewigkönyvtár 1745-ben kiadott katalógusában a kódexnek következő leírását találjuk: „No. 437. Codex membranaceus epistolarum S. Gregorii fol. 3 Alph. Codex est nitide scriptus, quo tamen anno, non liquet. Haec modo subscripta libro: Vivát in eternum codicem qui scripserit istum. Mercedem a domino percipiatque pio. Emptus est e bibliotheca Nicolai Josephi Foucault, comitis consistoriani : qui adscripsit illi: ex abbatia Moissiacensi." A kódex a XIX. század elején a Nagyszombatban lévő esztergomi káptalani könyvtárban volt, a könyvtár 1833-ban készült kéziratkatalógusában szerepel. (Catalogus Biblioth. Supr. Ven. Capi. E. M. Str. Tyrnaviae. A. 1833. 415. 1. N° I. 4.) Kovachich útinaplójában feljegyzi. .326